Dél tájékán hazaértek a többiek is. Kiderült, hogy vásárolni voltak, meg egy nagy csomó más helyen. Mi pedig mondtuk, hogy pihentünk, amit nem igazán akartak elhinni.
- Most komolyan. Harry te mikor szoktál egy lánnyal csak úgy "pihenni" ? - kérdezte gúnyosan mosolyogva és a levegőben idézőjeleket mutogatva Liam. Hát igen, Harry nem arról híres, hogy nem viszi szobára a lányokat.
- Sajátos technikával szoktunk pihenni.- feleltem, majd kicsit hátra fordulva rámosolyogtam az éppen engem átkaroló barátomra. A többiek felröhögtek, Harry pedig suttogott valamit, hogy mit ? Azt nem mondom el. Nemsokkal később csengettek az ajtón. Elindultam kinyitni, Harry pedig velem tartott. Az ajtóban egy postás állt.
- Victoria Smith-t keresem.- közölte.
- Én vagyok ! - szólalt meg Harry, mire kicsit oldalba löktem.
- Igazából én lennék..- mondtam kicsit zavartan. A postás bólintott, majd átnyújtotta a levelet és elhúzott. Besétáltunk, majd ott nyitottam fel és olvastam el. Az állt benne, hogy szeretnének megkérni, hogy legyek a hamarosan induló tehetségkutató verseny hangtechnikusa. Azért rám gondoltak, mert informatikai iskolában a legjobbként végeztem.
- Szerintem fogadd el ! - tanácsolta Niall, mire Zayn, Louis és Liam egyöntetűen bólogatva fejezték ki egyetértésüket.
- Lexi ? - fordultam a húgomhoz, aki kicsit feszülten ácsorgott.
- Szerintem is, neked való meló, és talán felfedezik, hogy te is tehetséges vagy.- mosolygott. Már csak Harry maradt hátra.
- Nekem oké, legalább lekötöd magad azokon a napokon amikor mi sem vagyunk itthon.- indokolt. A levél tartalmazott egy telefonszámot is, hogy vissza tudjak jelezni. A körülöttem lévők elcsendesedtek, én pedig tárcsáztam. Hamar felvették én pedig leintéztem mindent. Ha gondolom, bemehetek ma is ismerkedni, mert a selejtező már ma elkezdődik és most egy ideiglenes ember kezeli a zenét ha ma nem megyek be. Az én hősöm felajánlotta, hogy elvisz, mert terepszemlét akar tartani. Vagyis azt hiszem, csekkolja, hogy milyen csávók mellett fogok dolgozni. Remélem nem akar verekedni senkivel. Megérkeztünk majd a recepcióshoz mentünk. Lehívta az új főnökömet. Elég jó fej volt. Körbevezetett, tolerálta Harry terepszemléjét is. Végül megmutatta a hangstúdiót, az új munkahelyemet. Teljesen elvarázsolt. A profi hangtechnikával, még a dizájn is tök jó volt. A mai első feladatom a mikrofonokkal volt. Kimehettem a színpadhoz és ott szórakoztam a mikrofonokkal, amikor egy ismerős hangot hallottam, majd egy ismerős járásra lettem figyelmes. El sem tudtam hinni, hogy a volt osztálytársamat látom. A suli ex-álompasija, Adam Sagan. Harry is rögtön kiszúrta a nézőtéren ülve és gyanúsan méregette a srácot, amint odasétált hozzám. Ő is felpattant és odajött, hogy tudatosítsa, hogy nem vagyok egyedül.
- Nem gondoltam volna, hogy valaha egy helyen melózok majd a volt osztály bármelyik tagjával.- mosolyogtam.
- Nem változtál semmit, gyönyörű vagy, mint mindig- hízelgett, pontosan akkor, amikor Harry mellénk ért. Átkarolt, majd a kezét nyújtotta Adam felé.
- Harry Styles.- mutatkozott be. - A pasi.- célozgatott.
- Adam Sagan.- mondta. - Az ex-osztálytárs.- közölte. A tekintetükkel ha ölni tudnának, az durva lenne. Úgy néztek egymásra, mintha bármelyik percben egymásnak ugorhattak volna. Most már nem merészkedett messzire, a közelemben maradt, mielőtt Adam újra nyomulni kezdene. A mikrofonokat állítgattam a színpadon, és próbálgattam, amikor Harry mellém lépett.
- Figyelj, most lépek, majd csörögj ha végeztél és akkor érted jövök.- búcsúzott, majd hosszan megcsókolt és lelépett. Néhány perc múlva, amikor már biztos távolságban járt, Adam újra a közeleme jött.
- Mindig azt hittük a többiekkel, hogy majd valami vasalt hajú, metál rajongó sráccal fogsz összejönni. Nem az 5 buzi egyikével..-mosolygott gúnyosan, mire felé indultam. Dúlt bennem az indulat.
- Most figyelj, ha még egyszer lebuzizod őket, nem állok jót magamért. Talán még emlékszel, hogy nálam mit jelent ez ! - kiáltottam rá.
- Imádni való amikor ingerült vagy.- mondta, majd közelebb hajolt és megpróbált megcsókolni, amit egy pofonnal kivédtem. A főnök pedig akkor lépett be.
- Mi a probléma ? - kérdezte felvont szemöldökkel.
- A problémát megoldottam.- mondtam, majd tovább foglalkoztam a mikikkel. Lassan véget ért a nap, és az épület bejáratánál lévő aulaszerű részen vártam a fuvaromra hazáig, amikor megállt mellettem Adam.
- Mielőtt még kapok még egy irdatlan nagy pofont, csak bocsánatot szeretnék kérni a nyomulásért.- sajnálkozott. - Nem volt szándékomban beletiporni a göndör buzi lelkivilágába.- húzta gúnyos mosolyra a száját. Nem kellett volna, mert rendesen orrba vágtam.
- Azt hiszem, érthető voltam, amikor azt mondtam, nem buzizod le őket, nem ? Hát ha nem volt világos, akkor talán az orrvérzés csillapítása közben majd eljut az agyadig. Szép napot ! -köszöntem el tőle, mert az ajtóban állt Harry. Talán láthatta, hogy milyet behúztam a gyereknek, mert amikor odaértem hozzá és megöleltem a fülembe suttogta, hogy szép ütés volt. Mielőtt elindultunk, még láttam, hogy Adam néz minket.
- Csókolj meg ! - kértem Harry-t. Minden további nélkül megtette. Mire én folytattam. Óvatosan ráharaptam az ajkára, majd elengedtem és elhúztam tőle a fejemet és mosolyogtam. Elindultunk kifelé.
- Amúgy nem fájt ? - kérdeztem, a harapásra utalva.
- Nem, tök jó érzés. Nézd csak, ilyen. - mondta, majd utánozva az előbbi mozdulatomat, gyengéden beleharapott az ajkamba. Milyen igaza volt, tényleg jó érzés. Utánunk nem sokkal jött Adam. Idegesnek látszott, úgy becsapta az ajtót, hogy a recepción lévő 23 év körüli lány utána szólt, hogy óvatosabban. Hazaérve a többiek kérdezgettek. Amikor már csak Alexis és Niall voltak lent, megemlítettük az Adam ügyet is.
- Te komolyan orrba verted ? - röhögött Niall.
- Még szép, lebuzizta azt, akit a világon a legjobban szeretek. Megérdemelte, hogy orrba vágtam.- vigyorogtam. Harry is mosolygott, majd homlokon puszilt. Beszélgettünk még néhány dologról, majd amikor már Alexis elaludt a kanapén, aludni mentünk. Niall nagyon édes volt, felvette az alvó barátnőjét és felvitte az emeletre. Szegény nem aludhatott sokáig, mert Harry felvett a hátára és amikor ment a szoba felé elkezdett forogni, amitől elszédültem és majdnem lecsúsztam a hátáról, és egy nagyobb fordulatnál akkorát sikítottam, hogy felkeltek. Hupsz.
2012. december 15., szombat
2012. december 14., péntek
Első benyomás (7. rész)
Miután a srácok megleptek minket és eljöttek Lübeck-be, minden rendbe jött, így mehettünk haza. Hajnalban indultunk, így délután már hazaértünk. Estére Harry leszervezte, hogy a szüleinél vacsizunk és ott is alszunk. Reménykedve kérdeztem, hogy ugye nem kell kiöltöznöm ? Erre ő csak annyit mondott, hogy nem egy estélyis lányt készül bemutatni, hanem azt a lányt akit szeret, teljes valójában. Ez olyan édes volt. Szóval végül is idő volt, úgyhogy készültünk. Jó idő volt még most, este is, ezért pólót vettem fel. Az egyik kedvenc koptatott farmeremmel és a rövid szárú, kék Conversemmel. Harry is elkészült és indultunk. Kicsit ideges voltam, nem is tudom miért. Okom nem volt rá. Az elődjeim általában plázalányok voltak. Remélem Harry szüleinek nem szimpatikus az olyan. Amikor odaértünk, Harry benyitott az ajtón és felkiáltott az emeletre. A nővére, Gemma rögtön leszaladt és az öccse nyakába ugrott. Miután kiörülte magát hozzám fordult, végignézett rajtam szigorú arccal, majd megenyhültek a vonásai, ez már jó hír. Két puszival köszöntött, amit Harry elmagyarázott, hogy ez a szimpátia jele nála, tehát király vagyok! Néhány pillanat múlva lesétált egy elég szép nő a lépcsőről, természetesen Harry anyukája. Kedves arca van, és nagyon csinos. Váltott néhány szót Harry-vel, a tipikus hogy vagy, mi újság és stb. kérdések. Amikor feltűnt, hogy az ajtóban ácsorgunk, beljebb terelt minket, egyenesen az asztalhoz. Leültünk és megtörtént amit utálok ha új társaságba kerülök, beszélhettem magamról. Gemma rögtön a szívébe zárhatott, mert néhány megjegyzésemnél olyan kommenteket adott mint : De jó!, Te is ?, Ismered őket ? és stb., ami arról árulkodik, hogy vannak közös vonások. A vacsora után felálltam az asztaltól és segítettem Anne-nek elpakolni az asztalról, majd közöltem, hogy elmosogatok én. Erre rögtön jött a : "Dehogy mosogatsz te el, hiszen vendég vagy." Mire válaszoltam : "Nem vagyok élősködő típus, szeretem hasznossá tenni magamat." Végül én mosogattam és közben rengeteget beszélgettem Harry anyukájával. Borzasztóan szimpatikus, laza és jó fej. Elmesélte, hogy én vagyok az első ilyen barátnője Harry-nek. A legtöbb lány amint belép a házba, Harry szobájának az ajtajából ugrik az ágyba és várja Harry-t.
- Nem tudom, szerintem eléggé illetlen szokás ez. Mert jó, nem pont rólam nevezték el az illemet, de azért ami sok, az sok. - magyaráztam, mire Anne elmosolyodott.
- Igazad van, nagyon örülök neki, hogy végre egy olyan lányt talált a fiam, akit nem csak az ágya és a pénze fog meg.- mesélte. Annyira jól esett, hogy szimpatikusnak talál.
- Nem tagadom, mi sem szoktunk egymásnak háttal aludni, de azért az már elég durva, hogy hazahozza bemutatni a lányt és ő rögtön az ágyra kíváncsi. Szánalom.- szörnyülködtem, Anne pedig maximálisan egyet értett velem. Nemsokkal később Harry lejött az emeletről, ahol eddig a nővérével beszélgettek, és mögém lépve átkarolta a derekamat és az állát a vállamra támasztva hallgatta a beszélgetésünket. Anne újra megemlítette a lányt aki "a küszöbről ugrott Harry ágyába" mire ránéztem az engem ölelő srácra aki csak elvigyorodott és amikor észrevette, hogy nézem nyomott egy puszit az arcomra. Miután ötödszörre ásítottam akkorát, hogy bekönnyeztem tőle, indultunk aludni, mielőtt még kifekszem. A szobában kapcsolgattuk a tévét és megállapodtunk a South Park-on. Harry mellkasára támasztottam a fejem és úgy néztem a tévét,miközben ő átkarolt. Hamarosan elaludtam. Reggel amikor lementem, Anne készített reggelit a konyhában, Gemma pedig álmosan meredve maga elé ült az asztalnál.
- Jó reggelt ! - köszöntem általánosságban, majd leültem az asztalhoz szembe Gemma-val. Mindketten viszonozták, majd kimentem a konyhába két bögréért, mert kakaót csináltam, és megkérdeztem Gemma-t, hogy kér-e ő is. Anne mosolyogva nézte, ahogyan előveszem a bögréket és kakaót csinálok.
- Figyelj csak Tori !- szólított meg, mire letettem a kezemben lévő tejes dobozt és rá figyeltem.- Tegnap este Harry lejött inni és beszélgettünk egy kicsit. Rákérdezett, hogy mi a véleményem rólad !- mesélte.
- Igen ? Észre sem vettem, hogy kiment, biztosan aludtam már.- töprengtem.
- Lehetséges. Legtöbbször nem mondom ki a véleményemet a fiam előtt, mert bízik a pénzleső lányokban is és talán megbántanám vele. De most kimondtam, mert csak pozitívat tudtam mondani. Most jönne az a rész, hogy megkérlek, ne bántsd meg a őt, de ehelyett neki mondtam, hogy vigyázzon rád, mert ilyen lányt nem talál többé. Ilyen anyát szeretnék az unokáimnak majd ! - mondta, mire teljesen elképedtem. Ennyire pozitív véleménnyel van rólam, vagy csak nem járt túl sok normális lány ebben a házban ? Nem agyaltam ezen tovább, inkább válaszoltam.
- Köszönöm. Nem tudtam, hogy ilyen jó véleménye van rólam.- mosolyogtam kicsit zavartan.
- Állj! Miben egyeztünk meg tegnap? - mosolygott rám kedvesen. Juj eszembe jutott, a tegeződés.
- Tényleg, tegeződünk.- feleltem, mire Gemma felnevetett az asztalnál. Elkészültek a kakaók és vittem őket ki, Harry pedig sétált lefelé a lépcsőn. Amint meglátta, hogy leteszem a bögrét Gemma elé, vigyorogni kezdett.
- Egész ügyes pincérlány lennél. Biztos jól állna az egyenruhájuk. De ha már erről beszélgetünk, hozol nekem is kakaót ? - mosolygott szemtelenül édesen, mire Anne hozta ki a palacsintát és amint letette nagyon gyengéden tarkón ütötte Harryt.
- Cselédnek nézed Torit ? Csinálj magadnak ! - szólt rá Anne, persze mosolyogva, tudja, hogy Harry hogyan gondolta.
- Jó, megyek.- állt fel mellőlem és elindult a konyha felé, de megállt egy pillanatra, visszasétált hozzám, lehajolt hozzám és suttogni kezdett.
- Tudod, hogy nem akartalak csicskáztatni. Viszont az a ruha tuti jól állna.- kacsintott egyet majd egy hosszú csók után végre elért a konyháig és megcsinálta a kakaóját. Visszajött és leült a helyére. Miközben itta a kakaót megsimítottam a karját, mire kérdőn nézett rám, még mindig a bögrét az arca előtt tartva. Annyira aranyos volt így, hogy az nem is igaz. Mosolyogva megráztam a fejem, jelezve, hogy nem akartam mondani semmit. Dél előtt kicsivel összekészültünk és egy rövid búcsú után hazaindultunk. Út közben megbeszéltünk mindent. Az utcába behajtva Harry felém nézett.
- Na jó, mivel tegnap este tök fáradt voltál és hamar beszunyáltál nem történt semmi. De közlöm veled, hogy elvonási tüneteim vannak!- mondta vigyorogva.
- Mi vagyok én, alkohol vagy drog ?- röhögtem fel. Mire a fejét fogva röhögött.
- Ha drog, akkor nagyon jó anyag vagy.- felelte pokoli szép mosollyal. Miután ezt kimondta, már be is állt a garázsba és szálltunk ki. Amikor kinyitottam az ajtót, feltűnt, hogy senki sincs itthon. Ledobtam a táskámat a szobámba, és mikor Harry hívott, elindultam a szobája felé.
- Ketten vagyunk, enyhíted az elvonási tüneteimet ? - kérdezte, mire elmosolyodtam.
- Lehet róla szó, csak nehogy túladagolásod legyen.-mondtam és becsuktam magam mögött az ajtót.
németországi út (6. rész)
Hajnalban keltünk az út miatt. Mi még mondjuk tudtunk volna aludni, de Alexis beállított hajnal 3(!!) körül, felcsukta a villanyt és felkeltett minket. Nagy nehezen sikerült felébrednünk. Harry társaságában lebotorkáltunk a konyhába inni egy kávét. Szükségünk lesz az energiára ma.
- Fel vagy készülve a kórházlátogatásra ? - kérdezte álmosan.
- Azt hiszem, de muszáj bemennünk apuhoz. - ásítoztam. Kaptam egy homlokpuszit, majd kivitte a konyhába a bögréjét és visszajött.
- Na, készülődünk ? - nyújtotta felém a kezét, hogy felállítson.
- Kéne.- ragadtam meg a kezét, mire felrántott a kanapéról. Ráérősen felsétáltam a lépcsőn a szobámba ruhát választani. Rengeteg variációt mutattam Harry-nek, aki szerintem sokkot kapott a ruháktól.
- Tudod, nekem mindegy, hogy mi van rajtad. Nem a ruháidba szerettem bele. - mosolygott rám. - Amúgy, ha nagyon fontos, akkor szerintem az a legjobb.- bökött egy koptatott farmer, Converse póló és hosszúszárú Converse csuka felé.
- Én is arra gondoltam..- töprengtem.
- Na, indíts öltözni mert elrepül a gépetek. - mondta keserű mosollyal. Engedelmesen bólintottam, majd néhány perccel később mentem vissza, törökülésben találtam a földön egy füzetet bújva. A külseje alapján.. jaj ne, a történeteim !
- Regényt írsz ? -kérdezte döbbenten.
- Ja, valami olyasmi. De nem vagyok nagy művészlélek. - hadartam kínosan mosolyogva.
- Pedig nagyon jó ! - biccentett elismerően. Kiindultam a szobából, de az ajtóban megfogta a csuklómat és maga felé fordított.
- Ugye nem tervezed, hogy maratsz Németben ? - nézett rám félve.
- Nem, nem tervezem. A legfontosabb dolog az életemben ide köt ! - mosolyogtam. Megkönnyebbülten bólintott, majd megcsókolt.
- Harry, te boxerben jössz ? - kérdezte röhögve Alexis. Én is elnevettem magamat, mire Harry beszaladt a szobájába és két perc múlva előttünk állt. Rejtély, hogy tud ilyen gyorsan felöltözni.
- Indulhatunk ? - kérdezte Niall. Mindenki bólintott, majd beültünk a kocsiba. A fejem végig Harry vállára volt hajtva. A reptéren kiszálltunk. Búcsúzkodtunk egy sort, majd becsekkoltunk. Beígértük, hogy amint leszálltunk, üzenünk. A repülőút nem igazán lényeges. Unalom volt. Zenét hallgattunk vagy éppen aludtunk. Mikor odaértünk, furcsa volt. Régen hallottunk ennyi embert németül beszélni. Alexis megszorította a kezemet, majd rácsörögtünk Dave-re, hogy jöjjön elénk. Miután találkoztunk, hazamentünk. Sky a nyakunkba ugrott. Annyira örültünk egymásnak. Rengeteg mondanivalónk volt. Amikor elmondtam neki, hogy összejöttünk Harry-vel, elkerekedett szemmel nézett rám. Elmagyaráztam, hogy történt mindez. Lényegében örült nekünk. Bementünk a kórházba apuhoz. Először nem hitte el, hogy minket lát.
- Meddig maradtok ? - kérdezte apu.
- Nem tudjuk még. Egy - két hét maximum.- felelte Alexis, mire helyeselve bólogattam.
- Pont jó, akkor a tárgyaláskor itt lesztek még.- magyarázta gondterhelten. Megbeszéltünk még néhány dolgot. Kérdezett a fiúkról, majd közöltem, hogy mégis csak Harry az, aki..
- Hát Tori, nem tudom, ha szeret akkor rendben van. De ne hagyd, hogy szórakozzon veled. - utasított.
- Nem fog, vagy ha mégis, akkor leütöm. - vett a védelmébe Alexis. Hamarosan indultunk, mert még valahová menni szerettem volna. Kiléptünk a kórházból és Dave-hez fordultam.
- Merre van a temető ? Én már nem emlékszem. - kérdeztem.
- Temető ? Miért akarsz temetőbe menni ?
- Ki akarok nézni anyu sírjához. Amióta Carla bepofátlankodott az életünkbe, nem láttam. - motyogtam. Útbaigazítást adott, majd mondta, hogy ő most nem jönne, ha nem baj. Alexis jó ötletnek tartotta, úgyhogy kimentünk. Pontosan tudtam, melyik sorban van. Megálltunk egymás mellett a sír előtt, és néztük.
- Hát anyu, ez lett a lányaidból..- tárta szét a karját Alexis. Ácsorogtunk a sír előtt, majd megszólaltam hirtelen.
- Szerinted büszke lenne ránk ? - pillantottam fátyolos tekintettel rá. Felfelé pislogott párat, majd válaszolt.
- Nem tudom. Remélem..- felelte. Az út közben vásárolt virágokat letettük a sírra, majd néhány perc csend után hazaindultunk.
- Annyira hiányzik ! - szaladt ki Alexis száján. Szorosan magamhoz öleltem, de nem bírtam tovább és elsírtam magamat.
- Ne.. nekem is.. - szipogtam. Ez a sorsa azoknak akiknek meghal az anyjuk.
- Emlékszel, amikor Carla beköltözött, és úgy döntött, kiöli anyu emlékét a családból és elégette az összes képet ? Kettőt megmentettem. Ballagási képek. Az utolsó közös felvételeink vele.- nyújtott felém egy képet, amin a ballagásunkon vagyok anyuval. Miután kibőgtük magunkat és hazaértünk írtam egy sms-t Harry-nek, hogy várom skype-on. Jó volt látni. A gyönyörű zöld szemei, a csodás mosolya, olvadni lehet tőle. Még mindig nem szoktam hozzá, hogy ilyen helyes barátom van. Sok mondanivalónk volt egymásnak. Két órát beszélgettünk, de aztán menniük kellett valahová, azt hiszem, interjút említett. Innentől a hét eseménytelen volt. de jött a következő, a tárgyalás. Apu kijöhetett a kórházból. A bíróság apu mellé állt végül. Örültünk neki. Harry-nek meséltem is, ő is örült a dolognak. Másnap reggel a nappaliban ültünk. Apu már elment dolgozni. A bejárati ajtón csöngettek. Magamra vállaltam, hogy majd én nyitom. Kisétáltam az ajtóig Harry boxerében (lenyúltam tőle) és egy elnyűtt zenekaros pólóban. Ahogy kinyitottam, rögtön felkiáltottam és Harry nyakába borultam. A hangzavarra Alexis is odarohant. Amikor meglátta Niall-t, kedvesen annyit mondott nekünk, hogy örüljük beljebb magunkat, mert nem fér ki az ajtón. Nem bírtam betelni a látvánnyal. Körülbelül 10 percig ölelkeztünk. Sky csak vigyorgott, majd amikor elsétált mellette Dave, megfogta a csuklóját, visszarántotta és megcsókolta. Említettem már, hogy Sky a legideálisabb barátnő Dave számára ? Annyira aranyosak együtt. Dave fejében csak most tudatosult, hogy többé nincs semmilyen Carla az életünkben.
- Háháháááá ! A házisárkány elveszítette a hatalmát ! Kilépett végre az életemből !! Megünnepeljük ! -kiáltozott önkívületi állapotban. Harry a kanapén ült mellettem, amikor hirtelen rám nézett.
- Ez az enyém ? - mutatott a rajtam lévő alsógatyára. Elröhögtem magam, majd válaszoltam.
- Igen, a tiéd, lenyúltam, bocsi. - mosolyogtam rá, mire legyintett egyet. Oké, akkor nem haragszik. A többiek elmentek sétálni, mi pedig bevállaltuk a főzést. Milyen romantikus, amikor egy fiatal pár együtt főz. Ja, biztos az, csak nem a mi esetünkben. Mi folyamatosan szívattuk egymást. Rengeteg röhögés után azért csak kész lett az ebéd. Apu hazajött, majd a röhögést követve megtalált minket a konyhában.
- Szia apu ! Még nem volt alkalmam bemutatni Harry-t. - mondtam, majd miután bemutatkoztak, megkönnyebbültem, mert apun látszik, hogy az első benyomás tetszett neki. Ezek szerint nem lesz gond velük, remélhetőleg. Megkérdezte apu, hogy mivel foglalkozik, mire válaszolta, hogy énekes. Erre apu megkérte, hogy énekeljen (?). Nem mutatta, hogy furcsállja, hogy az apám énekelteti. Mivel ismertem amit énekelt, én is beszálltam énekelni, miközben hordtam kifelé a kaját az asztalra. Kicsit rekedt voltam, mert csokit ettem éneklés előtt. Mire apu rám szólt, hogy ne hörögjek, mert próbán kívül nem szereti. Erre válaszoltam, hogy be vagyok rekedve, nem hörgök. Harry elnevette magát, majd kicsit közelebb húzott magához és homlokon puszilt. Lassan a többiek is hazaértek. Ebéd után bemerészkedtem Dave szobájába. Hálaistennek, hogy annyira kocka mint mi. A PS rá volt csatlakoztatva a tévére. Harry bejött utánam, és amikor leült mellém már nyújtottam neki a kart. A játékkal elvoltunk nagyon sokáig. Amikor Harry megunta a játékot, betettem a Sims 3-at és azzal játszottam, ő pedig a fejét az ölembe hajtva, elterülve a padlón nézett fel rám.
- Mit szólnál hozzá, ha miután hazaértünk, lenéznénk egy napra a szüleimhez ? Elvégre, én is ismerem már apukádat, itt az ideje, hogy te is megismerd a szüleimet.- vetette fel az ötletet mosolyogva. Egy kicsit gondolkodtam, majd rábólintottam. Valamivel megetettem az egyik sim-t, amire furcsán reagált.
- Basszus Tori, mit csináltál ? Miért lett szerelmes ? - kérdezte a tévére meredve. Szerelmes lett a kajától ? Ez fura.
- Megetettem.. és most szerelmes. - közöltem, az amúgy egyértelmű tényt. Harry lement inni, majd miután 5 perc múlva még mindig egyedül ültem a szobában, megállítottam a játékot és elindultam utána. A lépcső mellet apu beszélgetett vele. Gondoltam, kihallgatom őket.
- Figyelj Harry, őszinte leszek. Szimpatikus vagy nekem, örülök, hogy normális barátja van a lányomnak. Egy a kérésem. Ne bántsd meg Victoria-t. Annak komoly következményei lennének.- mondta, majd amolyan 'kedvellek' mozdulattal vállba bokszolta Harry-t. Visszasiettem a szobába, majd mintha mi sem történt volna, leültem játszani.
- Fel vagy készülve a kórházlátogatásra ? - kérdezte álmosan.
- Azt hiszem, de muszáj bemennünk apuhoz. - ásítoztam. Kaptam egy homlokpuszit, majd kivitte a konyhába a bögréjét és visszajött.
- Na, készülődünk ? - nyújtotta felém a kezét, hogy felállítson.
- Kéne.- ragadtam meg a kezét, mire felrántott a kanapéról. Ráérősen felsétáltam a lépcsőn a szobámba ruhát választani. Rengeteg variációt mutattam Harry-nek, aki szerintem sokkot kapott a ruháktól.
- Tudod, nekem mindegy, hogy mi van rajtad. Nem a ruháidba szerettem bele. - mosolygott rám. - Amúgy, ha nagyon fontos, akkor szerintem az a legjobb.- bökött egy koptatott farmer, Converse póló és hosszúszárú Converse csuka felé.
- Én is arra gondoltam..- töprengtem.
- Na, indíts öltözni mert elrepül a gépetek. - mondta keserű mosollyal. Engedelmesen bólintottam, majd néhány perccel később mentem vissza, törökülésben találtam a földön egy füzetet bújva. A külseje alapján.. jaj ne, a történeteim !
- Regényt írsz ? -kérdezte döbbenten.
- Ja, valami olyasmi. De nem vagyok nagy művészlélek. - hadartam kínosan mosolyogva.
- Pedig nagyon jó ! - biccentett elismerően. Kiindultam a szobából, de az ajtóban megfogta a csuklómat és maga felé fordított.
- Ugye nem tervezed, hogy maratsz Németben ? - nézett rám félve.
- Nem, nem tervezem. A legfontosabb dolog az életemben ide köt ! - mosolyogtam. Megkönnyebbülten bólintott, majd megcsókolt.
- Harry, te boxerben jössz ? - kérdezte röhögve Alexis. Én is elnevettem magamat, mire Harry beszaladt a szobájába és két perc múlva előttünk állt. Rejtély, hogy tud ilyen gyorsan felöltözni.
- Indulhatunk ? - kérdezte Niall. Mindenki bólintott, majd beültünk a kocsiba. A fejem végig Harry vállára volt hajtva. A reptéren kiszálltunk. Búcsúzkodtunk egy sort, majd becsekkoltunk. Beígértük, hogy amint leszálltunk, üzenünk. A repülőút nem igazán lényeges. Unalom volt. Zenét hallgattunk vagy éppen aludtunk. Mikor odaértünk, furcsa volt. Régen hallottunk ennyi embert németül beszélni. Alexis megszorította a kezemet, majd rácsörögtünk Dave-re, hogy jöjjön elénk. Miután találkoztunk, hazamentünk. Sky a nyakunkba ugrott. Annyira örültünk egymásnak. Rengeteg mondanivalónk volt. Amikor elmondtam neki, hogy összejöttünk Harry-vel, elkerekedett szemmel nézett rám. Elmagyaráztam, hogy történt mindez. Lényegében örült nekünk. Bementünk a kórházba apuhoz. Először nem hitte el, hogy minket lát.
- Meddig maradtok ? - kérdezte apu.
- Nem tudjuk még. Egy - két hét maximum.- felelte Alexis, mire helyeselve bólogattam.
- Pont jó, akkor a tárgyaláskor itt lesztek még.- magyarázta gondterhelten. Megbeszéltünk még néhány dolgot. Kérdezett a fiúkról, majd közöltem, hogy mégis csak Harry az, aki..
- Hát Tori, nem tudom, ha szeret akkor rendben van. De ne hagyd, hogy szórakozzon veled. - utasított.
- Nem fog, vagy ha mégis, akkor leütöm. - vett a védelmébe Alexis. Hamarosan indultunk, mert még valahová menni szerettem volna. Kiléptünk a kórházból és Dave-hez fordultam.
- Merre van a temető ? Én már nem emlékszem. - kérdeztem.
- Temető ? Miért akarsz temetőbe menni ?
- Ki akarok nézni anyu sírjához. Amióta Carla bepofátlankodott az életünkbe, nem láttam. - motyogtam. Útbaigazítást adott, majd mondta, hogy ő most nem jönne, ha nem baj. Alexis jó ötletnek tartotta, úgyhogy kimentünk. Pontosan tudtam, melyik sorban van. Megálltunk egymás mellett a sír előtt, és néztük.
- Hát anyu, ez lett a lányaidból..- tárta szét a karját Alexis. Ácsorogtunk a sír előtt, majd megszólaltam hirtelen.
- Szerinted büszke lenne ránk ? - pillantottam fátyolos tekintettel rá. Felfelé pislogott párat, majd válaszolt.
- Nem tudom. Remélem..- felelte. Az út közben vásárolt virágokat letettük a sírra, majd néhány perc csend után hazaindultunk.
- Annyira hiányzik ! - szaladt ki Alexis száján. Szorosan magamhoz öleltem, de nem bírtam tovább és elsírtam magamat.
- Ne.. nekem is.. - szipogtam. Ez a sorsa azoknak akiknek meghal az anyjuk.
- Emlékszel, amikor Carla beköltözött, és úgy döntött, kiöli anyu emlékét a családból és elégette az összes képet ? Kettőt megmentettem. Ballagási képek. Az utolsó közös felvételeink vele.- nyújtott felém egy képet, amin a ballagásunkon vagyok anyuval. Miután kibőgtük magunkat és hazaértünk írtam egy sms-t Harry-nek, hogy várom skype-on. Jó volt látni. A gyönyörű zöld szemei, a csodás mosolya, olvadni lehet tőle. Még mindig nem szoktam hozzá, hogy ilyen helyes barátom van. Sok mondanivalónk volt egymásnak. Két órát beszélgettünk, de aztán menniük kellett valahová, azt hiszem, interjút említett. Innentől a hét eseménytelen volt. de jött a következő, a tárgyalás. Apu kijöhetett a kórházból. A bíróság apu mellé állt végül. Örültünk neki. Harry-nek meséltem is, ő is örült a dolognak. Másnap reggel a nappaliban ültünk. Apu már elment dolgozni. A bejárati ajtón csöngettek. Magamra vállaltam, hogy majd én nyitom. Kisétáltam az ajtóig Harry boxerében (lenyúltam tőle) és egy elnyűtt zenekaros pólóban. Ahogy kinyitottam, rögtön felkiáltottam és Harry nyakába borultam. A hangzavarra Alexis is odarohant. Amikor meglátta Niall-t, kedvesen annyit mondott nekünk, hogy örüljük beljebb magunkat, mert nem fér ki az ajtón. Nem bírtam betelni a látvánnyal. Körülbelül 10 percig ölelkeztünk. Sky csak vigyorgott, majd amikor elsétált mellette Dave, megfogta a csuklóját, visszarántotta és megcsókolta. Említettem már, hogy Sky a legideálisabb barátnő Dave számára ? Annyira aranyosak együtt. Dave fejében csak most tudatosult, hogy többé nincs semmilyen Carla az életünkben.
- Háháháááá ! A házisárkány elveszítette a hatalmát ! Kilépett végre az életemből !! Megünnepeljük ! -kiáltozott önkívületi állapotban. Harry a kanapén ült mellettem, amikor hirtelen rám nézett.
- Ez az enyém ? - mutatott a rajtam lévő alsógatyára. Elröhögtem magam, majd válaszoltam.
- Igen, a tiéd, lenyúltam, bocsi. - mosolyogtam rá, mire legyintett egyet. Oké, akkor nem haragszik. A többiek elmentek sétálni, mi pedig bevállaltuk a főzést. Milyen romantikus, amikor egy fiatal pár együtt főz. Ja, biztos az, csak nem a mi esetünkben. Mi folyamatosan szívattuk egymást. Rengeteg röhögés után azért csak kész lett az ebéd. Apu hazajött, majd a röhögést követve megtalált minket a konyhában.
- Szia apu ! Még nem volt alkalmam bemutatni Harry-t. - mondtam, majd miután bemutatkoztak, megkönnyebbültem, mert apun látszik, hogy az első benyomás tetszett neki. Ezek szerint nem lesz gond velük, remélhetőleg. Megkérdezte apu, hogy mivel foglalkozik, mire válaszolta, hogy énekes. Erre apu megkérte, hogy énekeljen (?). Nem mutatta, hogy furcsállja, hogy az apám énekelteti. Mivel ismertem amit énekelt, én is beszálltam énekelni, miközben hordtam kifelé a kaját az asztalra. Kicsit rekedt voltam, mert csokit ettem éneklés előtt. Mire apu rám szólt, hogy ne hörögjek, mert próbán kívül nem szereti. Erre válaszoltam, hogy be vagyok rekedve, nem hörgök. Harry elnevette magát, majd kicsit közelebb húzott magához és homlokon puszilt. Lassan a többiek is hazaértek. Ebéd után bemerészkedtem Dave szobájába. Hálaistennek, hogy annyira kocka mint mi. A PS rá volt csatlakoztatva a tévére. Harry bejött utánam, és amikor leült mellém már nyújtottam neki a kart. A játékkal elvoltunk nagyon sokáig. Amikor Harry megunta a játékot, betettem a Sims 3-at és azzal játszottam, ő pedig a fejét az ölembe hajtva, elterülve a padlón nézett fel rám.
- Mit szólnál hozzá, ha miután hazaértünk, lenéznénk egy napra a szüleimhez ? Elvégre, én is ismerem már apukádat, itt az ideje, hogy te is megismerd a szüleimet.- vetette fel az ötletet mosolyogva. Egy kicsit gondolkodtam, majd rábólintottam. Valamivel megetettem az egyik sim-t, amire furcsán reagált.
- Basszus Tori, mit csináltál ? Miért lett szerelmes ? - kérdezte a tévére meredve. Szerelmes lett a kajától ? Ez fura.
- Megetettem.. és most szerelmes. - közöltem, az amúgy egyértelmű tényt. Harry lement inni, majd miután 5 perc múlva még mindig egyedül ültem a szobában, megállítottam a játékot és elindultam utána. A lépcső mellet apu beszélgetett vele. Gondoltam, kihallgatom őket.
- Figyelj Harry, őszinte leszek. Szimpatikus vagy nekem, örülök, hogy normális barátja van a lányomnak. Egy a kérésem. Ne bántsd meg Victoria-t. Annak komoly következményei lennének.- mondta, majd amolyan 'kedvellek' mozdulattal vállba bokszolta Harry-t. Visszasiettem a szobába, majd mintha mi sem történt volna, leültem játszani.
2012. december 11., kedd
Vissza a kezdetekhez (5. rész)
Fájdalmas időszak az életemben. Apám kilépett az életemből az öcsémmel és a legjobb barátnőmmel együtt. Végül is a srácokhoz költöztünk. A cuccainkat pakoltuk be két üres szobába, az egyik az enyém, a másik Alexis tulajdona.
- Na, hogy tetszik ? - ölelt át Louis. Lesütött szemmel álltam az ölelését, majd felnéztem rá és mosolyt erőltettem az arcomra.
- Nagyon tetszik.- néztem körbe a szobámban. Megpróbálta elkapni a tekintetemet, majd aggodalmas pillantások közepette rákérdezett.
- Baj van ? - nézett rám félve.
- Nincs baj, csak még nem pihentem ki az írásbeli miatti izgalmamat és fáradtságomat. - füllentettem.
- Aludni szeretnél ? - biccentett az ágy felé, mire megcsóváltam a fejemet.
- Nem, inkább sétálok egyet, majd jövök.- köszöntem el tőle majd nyomtam egy puszit az arcára. Lelépkedtem a lépcsőn és kimentem az ajtón. Egy félórás séta után eljutottam a gyerekkori kedvenc helyünkhöz. Leültem a tó partjára és bámultam a víz tükrét. Még mindig gyönyörű hely volt. Anyu mutatta, amikor hat évesek voltunk. Igazából nem az érettségin gondolkodtam. Csak is Harry járt a fejemben a konyhában elcsattant csók óta. Nem bánthatom meg Louis-t, de én Harry-t szeretem. Mintha csak megérezte volna, hogy rá gondolok. Csörögni kezdett a telefonom. Harry nevét láttam a kijelzőn, egy nagy levegővétel után felvettem.
- Szia.- köszöntem.
- Szia, hol vagy ? - kérdezte kissé ingerülten.
- Ott van Louis ? - érdeklődtem félve.
- Nem, nincs, ő a szobájában van, én pedig a nappaliban.
- Ha elmondom, hogy hol vagyok, eljössz hozzám EGYEDÜL ? - nyomtam meg az utolsó szót. Beleegyezett a dologba, úgyhogy elmondtam neki, merre jöjjön, hol forduljon le. Félóra múlva lépteket hallottam, majd leült mellém.
- Tudod mennyire paráztam amikor Louis mondta, hogy egyedül akarsz maradni ? - aggodalmaskodott.
- Sajnálom.
- Felejtsük el, most az a fontos, hogy mi a baj ?- érdeklődött.
- Nem bajnak nevezném. Csak.. nem tudom, hogy mondjam el.- motyogtam.
- Próbáld egyszerűen. - segített ki.
- Louis a barátom, de én téged szeretlek ! Azt hiszem, a 'búcsúcsók' óta kihűltek az érzelmeim iránta. Nem remeg a gyomrom, ha átölel. Nem szédülök bele a csókjába. Ellenben veled. A te csókodtól úgy érzem, nincs semmi problémám, teljesen jól vagyok, ha veled vagyok. És...- magyarázkodtam, de félbeszakított.
- Tori, állj. Én is szeretlek !- mondta, majd megcsókolt, amitől könnyezni kezdtem, majd szorosan megöleltem.
- Szörnyű ember vagyok ! Hogy tehetem ezt Loui-val ? - dühöngtem.
- Nem vagy az, csak kihűltek az érzelmeid iránta. Szerintem, lassan el kéne mondanod neki..- töprengett. Bólintottam egy aprót, majd kicsit közelebb hajolva megcsókoltam. Visszacsókolt és körülbelül 15 percig smároltunk. Felálltam, leporoltam magamat, majd elindultunk haza. Út közben beszélgettünk erről a dologról. Arra jutottunk, hogy megmondom neki, hogy nekem ez így nem jó, restellem de beleszerettem Harry-be, újra. Aztán majd ő mondja, hogy belém szeretett és tudja, hogy szörnyű barát, de nem tehet ellene semmit. Amikor még tisztes távolságban voltunk a háztól, nyomott egy gyors csókot, drukkolás céljából. Beléptünk a házba és Louis azzal fogadott, hogy beszélnie kell velem. Juj, félek. Felmentünk a szobájába és leültünk a kanapéra.
- Figyelj, szörnyen sajnálom, de nekem ez így nem megy. Látom Harry-n, hogy szeret még téged, és rajtad is mutatkozik egy apró jele annak, hogy érzel még iránta valamit. - közölte.
- Bár tiltakozhatnék. De sajnos így van, jól látod a dolgokat. Remélem, megérted. Alapból vele jártunk majdnem, és úgy éreztem, hogy te amolyan hézagpótlóként érzed magadat, amit nem akarok.- sajnálkoztam.
- Persze, hogy megértem, sőt, örülök nektek. Nagyon drukkoltam a kapcsolatotokért. Éreztem, hogy ha járni fogunk, Harry észre veszi, kit veszített el. Igazam volt. Na, most pedig menjünk le, mert Harry vár rád.- utasított mosolyogva. Gyorsan megöleltem, és megköszöntem, hogy ennyire szurkolt nekünk és megígértettem vele, hogy barátok maradunk. Erre ő csak annyit mondott, hogy természetesen azok maradunk, és Sky helyett a legjobb barátom lesz. Nagyon hálás voltam neki, amiért áldását adta ránk. Lementünk a lépcsőn és rögtön megöleltem Harry-t. Csodálkozva nézett rám, amikor megcsókoltam. Louis mosolyogva állt mögöttünk, ő volt a Cupido. Kimentem a konyhába inni és amikor visszafelé jöttem, megálltam kicsit, hallgatózni.
- Figyelj haver, ne bántsd meg, jó ?- kérte suttogva Louis Harry-t.
- Nem fogom. Szeretem, most már, hogy egyszer elvesztettem, biztos vagyok benne.- biztosította. Amikor hallották a lépteimet, Loui gyorsan megölelte Harry-t.
- Bocsi Tori, ő az enyém !- ölelgette szorosan Harry-t, aki végig röhögött ezen.
- Ne már ! Erről lecsúsztam..- 'szomorodtam' el.
- Tudod mit ? Osztozzunk ! Hol a láncfűrész ? Azzal hamar el lehet osztani..- vigyorgott Louis, Harry pedig rémülten bámult felém. Egy óvatlan pillanatban odapattantam mellé és gyorsan átöleltem.
- Sajnálom Loui, lenyúltam, ő már az enyém..- vigyorogtam. Ezzel szórakoztunk, amikor jött egy SMS-em. Dave küldte. Ennyi volt a szöveg : "Apuék válnak !". Amint elolvastam és értelmeztem, elüvöltöttem magam.
- Alexiiiiiiiiis !!!!! - kiáltottam fel az emeletre, mire rögtön lerohant a tesóm, kérdőn nézett rám, gyanítottam, hogy a folytatást várja.
- Apuék válnak, most mondta Dave. Szerintem tanúskodnunk kell a tárgyaláson is.
- Akkor most megyünk Németországba ? - értetlenkedett.
- Nagyon úgy tűnik.- fortyogtam. Nemsokára csörgött a telefonom, Dave eléggé vészjósló hangon szólt bele a telefonba. Elmondta, hogy apu ideg-összeroppanást kapott, bevitték a kórházba, és amint tudunk induljunk el Lübeck-be. Lehoztam a notebookomat az emeletről és foglaltam két repülőjegyet. Holnap indulunk, hajnalban. Louis idegesen járkált a nappaliban, Harry köztem és Niall közt ült a kanapén, velünk ücsörgött még Alexis. Mind a négyen bámultunk ki a fejünkből. Zayn és Liam is velünk voltak. Ők is ingerültek voltak. Nem sokkal később Harry tanácsolta, hogy menjünk lefeküdni, hogy időben felkelhessünk. A szobájában az ágyon fekve beszélgettünk. Az ölelésében jobban éreztem kicsit magamat.
- Látod, ilyen az én szerencsém. Összejöhetek azzal a sráccal akit szeretek, de apám kórházba kerül.- dühöngtem.
- Nem lesz semmi baj. Hidd el, minden rendbe jön majd. Tudom, hogy ilyenkor ez a legidegesítőbb szöveg, de csak jót akarok neked.- simogatta a hajamat.
- Remélem, apu hamar felépül és jöhetünk haza hozzátok. Annyira fogsz hiányozni ! -öleltem szorosan.
- Te is nekem, de minden nap beszélünk majd, és apukátoknak szüksége van most rátok. Nem lehetünk önzők. - biztatott. Bólintottam egyet, majd hamarosan elnyomott az álom. Örültem, hogy végre úgy alakultak a dolgok, hogy azzal lehetek, akit szeretek. Sajnálom mondjuk Louis-t. De ő is tudja, hogy mennyre szeretem Harry-t és ő engem. Becsülöm nagyon amiért megtette értünk. Örök hála !
- Na, hogy tetszik ? - ölelt át Louis. Lesütött szemmel álltam az ölelését, majd felnéztem rá és mosolyt erőltettem az arcomra.
- Nagyon tetszik.- néztem körbe a szobámban. Megpróbálta elkapni a tekintetemet, majd aggodalmas pillantások közepette rákérdezett.
- Baj van ? - nézett rám félve.
- Nincs baj, csak még nem pihentem ki az írásbeli miatti izgalmamat és fáradtságomat. - füllentettem.
- Aludni szeretnél ? - biccentett az ágy felé, mire megcsóváltam a fejemet.
- Nem, inkább sétálok egyet, majd jövök.- köszöntem el tőle majd nyomtam egy puszit az arcára. Lelépkedtem a lépcsőn és kimentem az ajtón. Egy félórás séta után eljutottam a gyerekkori kedvenc helyünkhöz. Leültem a tó partjára és bámultam a víz tükrét. Még mindig gyönyörű hely volt. Anyu mutatta, amikor hat évesek voltunk. Igazából nem az érettségin gondolkodtam. Csak is Harry járt a fejemben a konyhában elcsattant csók óta. Nem bánthatom meg Louis-t, de én Harry-t szeretem. Mintha csak megérezte volna, hogy rá gondolok. Csörögni kezdett a telefonom. Harry nevét láttam a kijelzőn, egy nagy levegővétel után felvettem.
- Szia.- köszöntem.
- Szia, hol vagy ? - kérdezte kissé ingerülten.
- Ott van Louis ? - érdeklődtem félve.
- Nem, nincs, ő a szobájában van, én pedig a nappaliban.
- Ha elmondom, hogy hol vagyok, eljössz hozzám EGYEDÜL ? - nyomtam meg az utolsó szót. Beleegyezett a dologba, úgyhogy elmondtam neki, merre jöjjön, hol forduljon le. Félóra múlva lépteket hallottam, majd leült mellém.
- Tudod mennyire paráztam amikor Louis mondta, hogy egyedül akarsz maradni ? - aggodalmaskodott.
- Sajnálom.
- Felejtsük el, most az a fontos, hogy mi a baj ?- érdeklődött.
- Nem bajnak nevezném. Csak.. nem tudom, hogy mondjam el.- motyogtam.
- Próbáld egyszerűen. - segített ki.
- Louis a barátom, de én téged szeretlek ! Azt hiszem, a 'búcsúcsók' óta kihűltek az érzelmeim iránta. Nem remeg a gyomrom, ha átölel. Nem szédülök bele a csókjába. Ellenben veled. A te csókodtól úgy érzem, nincs semmi problémám, teljesen jól vagyok, ha veled vagyok. És...- magyarázkodtam, de félbeszakított.
- Tori, állj. Én is szeretlek !- mondta, majd megcsókolt, amitől könnyezni kezdtem, majd szorosan megöleltem.
- Szörnyű ember vagyok ! Hogy tehetem ezt Loui-val ? - dühöngtem.
- Nem vagy az, csak kihűltek az érzelmeid iránta. Szerintem, lassan el kéne mondanod neki..- töprengett. Bólintottam egy aprót, majd kicsit közelebb hajolva megcsókoltam. Visszacsókolt és körülbelül 15 percig smároltunk. Felálltam, leporoltam magamat, majd elindultunk haza. Út közben beszélgettünk erről a dologról. Arra jutottunk, hogy megmondom neki, hogy nekem ez így nem jó, restellem de beleszerettem Harry-be, újra. Aztán majd ő mondja, hogy belém szeretett és tudja, hogy szörnyű barát, de nem tehet ellene semmit. Amikor még tisztes távolságban voltunk a háztól, nyomott egy gyors csókot, drukkolás céljából. Beléptünk a házba és Louis azzal fogadott, hogy beszélnie kell velem. Juj, félek. Felmentünk a szobájába és leültünk a kanapéra.
- Figyelj, szörnyen sajnálom, de nekem ez így nem megy. Látom Harry-n, hogy szeret még téged, és rajtad is mutatkozik egy apró jele annak, hogy érzel még iránta valamit. - közölte.
- Bár tiltakozhatnék. De sajnos így van, jól látod a dolgokat. Remélem, megérted. Alapból vele jártunk majdnem, és úgy éreztem, hogy te amolyan hézagpótlóként érzed magadat, amit nem akarok.- sajnálkoztam.
- Persze, hogy megértem, sőt, örülök nektek. Nagyon drukkoltam a kapcsolatotokért. Éreztem, hogy ha járni fogunk, Harry észre veszi, kit veszített el. Igazam volt. Na, most pedig menjünk le, mert Harry vár rád.- utasított mosolyogva. Gyorsan megöleltem, és megköszöntem, hogy ennyire szurkolt nekünk és megígértettem vele, hogy barátok maradunk. Erre ő csak annyit mondott, hogy természetesen azok maradunk, és Sky helyett a legjobb barátom lesz. Nagyon hálás voltam neki, amiért áldását adta ránk. Lementünk a lépcsőn és rögtön megöleltem Harry-t. Csodálkozva nézett rám, amikor megcsókoltam. Louis mosolyogva állt mögöttünk, ő volt a Cupido. Kimentem a konyhába inni és amikor visszafelé jöttem, megálltam kicsit, hallgatózni.
- Figyelj haver, ne bántsd meg, jó ?- kérte suttogva Louis Harry-t.
- Nem fogom. Szeretem, most már, hogy egyszer elvesztettem, biztos vagyok benne.- biztosította. Amikor hallották a lépteimet, Loui gyorsan megölelte Harry-t.
- Bocsi Tori, ő az enyém !- ölelgette szorosan Harry-t, aki végig röhögött ezen.
- Ne már ! Erről lecsúsztam..- 'szomorodtam' el.
- Tudod mit ? Osztozzunk ! Hol a láncfűrész ? Azzal hamar el lehet osztani..- vigyorgott Louis, Harry pedig rémülten bámult felém. Egy óvatlan pillanatban odapattantam mellé és gyorsan átöleltem.
- Sajnálom Loui, lenyúltam, ő már az enyém..- vigyorogtam. Ezzel szórakoztunk, amikor jött egy SMS-em. Dave küldte. Ennyi volt a szöveg : "Apuék válnak !". Amint elolvastam és értelmeztem, elüvöltöttem magam.
- Alexiiiiiiiiis !!!!! - kiáltottam fel az emeletre, mire rögtön lerohant a tesóm, kérdőn nézett rám, gyanítottam, hogy a folytatást várja.
- Apuék válnak, most mondta Dave. Szerintem tanúskodnunk kell a tárgyaláson is.
- Akkor most megyünk Németországba ? - értetlenkedett.
- Nagyon úgy tűnik.- fortyogtam. Nemsokára csörgött a telefonom, Dave eléggé vészjósló hangon szólt bele a telefonba. Elmondta, hogy apu ideg-összeroppanást kapott, bevitték a kórházba, és amint tudunk induljunk el Lübeck-be. Lehoztam a notebookomat az emeletről és foglaltam két repülőjegyet. Holnap indulunk, hajnalban. Louis idegesen járkált a nappaliban, Harry köztem és Niall közt ült a kanapén, velünk ücsörgött még Alexis. Mind a négyen bámultunk ki a fejünkből. Zayn és Liam is velünk voltak. Ők is ingerültek voltak. Nem sokkal később Harry tanácsolta, hogy menjünk lefeküdni, hogy időben felkelhessünk. A szobájában az ágyon fekve beszélgettünk. Az ölelésében jobban éreztem kicsit magamat.
- Látod, ilyen az én szerencsém. Összejöhetek azzal a sráccal akit szeretek, de apám kórházba kerül.- dühöngtem.
- Nem lesz semmi baj. Hidd el, minden rendbe jön majd. Tudom, hogy ilyenkor ez a legidegesítőbb szöveg, de csak jót akarok neked.- simogatta a hajamat.
- Remélem, apu hamar felépül és jöhetünk haza hozzátok. Annyira fogsz hiányozni ! -öleltem szorosan.
- Te is nekem, de minden nap beszélünk majd, és apukátoknak szüksége van most rátok. Nem lehetünk önzők. - biztatott. Bólintottam egyet, majd hamarosan elnyomott az álom. Örültem, hogy végre úgy alakultak a dolgok, hogy azzal lehetek, akit szeretek. Sajnálom mondjuk Louis-t. De ő is tudja, hogy mennyre szeretem Harry-t és ő engem. Becsülöm nagyon amiért megtette értünk. Örök hála !
2012. december 10., hétfő
You, He, and I (4. rész)
Hát, hamar eltelt az érettségi előtti szünet. Rá kellett hajtanunk a tanulásra. Louis és Niall rengeteget segítettek. Apuék pedig hazajöttek. Bemutattuk nekik a fiúkat. Apu megkedvelte őket, Carla természetesen undok volt, mint mindig. Már megvolt a vizsgaidőpontom. Az érettségi előtti este a srácoknál aludtunk. Harry természetesen nem volt otthon. Apropó, Harry megtudta, hogy Louis velem jár. Annyit mondott, olcsó árúnak sok a vevője, majd elröhögte magát, és meglökte Louis-t. Szóval nem haragszik érte. Egy füzetet olvastam át, Louis karjai közt, amikor csapódott az ajtó. Harry ért haza, mert felkiáltott az emeletre. Félretettem a füzetet és ránéztem Loui-ra, közben ropogtattam az ujjaimat.
- Ideges vagy ? - kérdezte aggodalmasan.
- Az érettségivel járó stressz.- magyarázkodtam. Biccentett egy aprót, majd homlokon puszilt. Gondoltuk, lemegyünk köszönni Harry-nek.
- Sziaa !!- köszöntöttem mosolyogva. Ahogy meglátott, elmosolyodott.
- Szia Mrs. Tomlinson !- vigyorgott rám, mire ököllel meglöktem a vállát. Nagyon jóban vagyunk, ami annyiból jó, hogy nincs vita, és a bandában sincs konfliktus. Konkrétan néha úgy érzem, Loui jobban szereti Hazza-t, mint engem. - Holnap érettségi, igaz ? - kérdezte.
- Ja, parázok kicsit.- húztam el a számat, mire biztatóan elmosolyodott.
- Hé ember, ne nyomulj már a csajomra.- röhögött Louis. Imádni valóak amikor szívatják egymást.
- German Girl húzzál aludni, nem tudsz holnap felkelni ! - szólt rám röhögve Harry. A German Girl elnevezés abból ered, hogy félig német vagyok, anyánk német származású volt, ezért anyanyelvi szinten beszélünk németül. Engedelmeskedtem végül is, és Louis is velem tartott. Háromnegyed 11 körül felébredtem, szomjas voltam, ezért lementem inni. A konyhában találtam Harry-t, a pulton ült és banánt evett (?).
- Hát te ? - kérdeztem tőle mosolyogva.
- Banánt eszek, te ? - kérdezett vissza.
- Inni jöttem ! - feleltem. Kivettem egy poharat a szekrényből, majd öntöttem bele üdítőt és elkezdtem inni.
- Figyelj, tényleg, nagyon örülök nektek. Csak el szerettem volna mondani, hogy nem haragszom, és ha szeretnéd, elfelejthetjük ami köztünk történt.- szólt hozzám bizalmas hangon.
- Nem ! Nem szeretném elfelejteni.- kezdtem ingerülten, majd lehiggadtam.- Azért nem, mert sokat jelentettél a számomra, és most is sokat jelentesz, csak most már.. most már máshogyan.- magyaráztam.
- Ahogy szeretnéd.- nézett rám halvány mosollyal. Leszállt a pultról, majd odasétált hozzám és mélyen a szemembe nézett.- Nem is volt utolsó csókunk.- szomorodott el.
- Szeretnéd, hogy legyen ? - kérdeztem tőle. Rám nézett, majd elkapta a tekintetét.
- Őszintén, szeretném, de nem lehet. Louis a legjobb haverom, te pedig a barátnője vagy..- motyogta.
- Állj ! Lényegében a volt barátnőd vagyok, jár az utolsó csók joga.- mondtam, kissé fátyolos tekintettel.
- Ne mondjuk neki el, nem akarom, hogy csalódjon bennünk.- mondta.
- Nem fog róla tudni !- biztosítottam, majd kicsit közelebb hajolva megcsókoltam.
- Jobb ? - kérdeztem tőle, miután elváltak az ajkaink.
- Nem. Az enyém voltál, de elszúrtam..- mondta, mire kicsordult egy könnycsepp a szememből.
- Hozzá szoktam Loui csókjához..- szipogtam.
- Menj vissza a szobába, ott van, akivel lenned kell. Majd ha egyszer újra én leszek az, akkor jobban vigyázok rád !- nyújtotta felém a kezét, és letörölte a könnyeimet, majd elmosolyodott. Bólintottam egyet, majd felsétáltam az emeletre. A lépcső tetejéről még visszanéztem rá. Csörgött a telefonja, de kinyomta. A szobában lefeküdtem Loui mellé és hamar el is aludtam. Reggel mikor felkeltem, gyorsan letusoltam, kivasaltam a hajamat, hogy teljesen egyenes legyen. Fogat mostam, majd felöltöztem. Érettségire készen álltam. Louis még aludt, úgyhogy Harry vitt el gyorsan. Megálltunk az épület előtt.
- Menni fog, ne izgulj !- mondta biztatóan.
- Remélem.- motyogtam kínosan.
- Na én lépek, majd csörögsz és jövök érted.- mosolygott rám és lépkedett a kocsi felé.
- Harry ! - szóltam utána. - A tegnap este. Szóval, nem tudom neked mit jelentett, de nekem sokat.. csak ezt akartam mondani.
- Nekem is sokat jelentett, de most már menj, mert elkésel.- ült be a kocsiba és elhúzott. Feszengve lépkedtem az ajtó felé. Beléptem, majd megkerestem a termet. Nyitva volt az ajtaja. Az igazgató kijött és meglátott.
- Victoria, te vagy itt egyedül ? - kérdezte kedvesen mosolyogva.
- Nem láttam senkit magamon kívül még. - mosolyogtam vissza.
- Ha kész vagy, akkor gyere.- mutatott be az ajtón. Mély levegőt vettem, majd beléptem. Hamar végeztem a szóbeli vizsgákkal. Mindenből átmentem. Már csak az írásbeli és érettségim van. Kiléptem a teremből, majd elmentem a büféhez venni egy üdítőt és rácsörögtem Harry-re.
- Szia ! Hogy ment ? - kérdezte kedvesen.
- Jól, egyedül a matekom lett négyes, a többi ötös. - mondtam mosolyogva.
- Indulok, oké ?- mondta.
- Öh, Louis még alszik ? - kérdeztem a szám szélét rágva.
- Aha. Mindjárt ott vagyok.- felelte, majd letette a telefont. Ott üldögéltem az aulában, amikor Harry belépett és odajött hozzám.
- Mehetünk ? - mosolygott rám. Bólintottam és elindultunk a suli elől. Rengeteget beszélgettünk a kocsiban.
- Nem eszünk valamit? Olyan éhes vagyok..-dünnyögtem. Befordult egy meki felé.
- Kocsiból kérjük, mert ha bemegyünk nem szabadulunk 1 óráig.- mondta Harry.
- Mi lenne, ha hátraülnél, én pedig a vezetnék ?- kérdeztem, mire bólintott és megtörtént a helycsere. Odahajtottam az ablakhoz és kikértem a kaját. A csaj furcsán mosolygott rám. Majd felvette a rendelést és fizettünk. Az aprót elejtette, úgyhogy hisztérikusan röhögve lehajolt és megkért, hogy menjek a következő ablakhoz. Ott kicsit várni kellet. Hátrafordultam.
- Ez tuti, hogy leszbikus- röhögött Harry.
- Az, Lesbione.- mondtam, mire annyira elkezdett röhögni, hogy végigdőlt a hátsó üléseken. Az ablakon kihajolt egy srác, és odaadta a kaját, majd megköszönte a vásárlást. Hazafelé útba esett egy autós pihenő, ahol megálltunk, hogy én is tudjak kajálni. Tök jól elvoltunk. Amikor hazaértünk, Louis a nappaliban ült és amikor meglátott minket felpattant. Odajött hozzám és megcsókolt.
- Hogy sikerült ? - kérdezte két csók között. Elmeséltem neki mindent, majd felszaladtam a szobába egy akusztikus gitárért. A srácoknak húzniuk kellett valahová, úgyhogy ketten maradtunk Lexi-vel. Ő is hozott egy gitárt, majd leültünk a földre. Pengetni kezdtem, majd Alexis is, ugyan azt a dallamot. Ezzel tök jól elvoltunk. A fiúk pedig hamarosan hazaértek. Éppen egyedül gitároztam közben énekeltem.
- ,,... It's too cold outside, for angels to fly.. "- énekeltem, majd Harry állt meg mellettem.
- Ez szép volt.- mosolygott. Megköszöntem és tovább jammeltünk a tesómmal. Néha Niall is beszállt. Apu csörgött, hogy fontos megbeszélni valója van velünk. A fiúk hazadobtak, nyomtam Loui-nak egy gyors csókot és mentem is be. Apunak eléggé feszült hangja volt, plusz nem szívesen csókolgatom Loui-t Harry előtt, neki is fáj és nekem is. Beszaladtunk a házba, ahol a nappaliban ült mindenki.
- Lányok, üljetek le.- mondta apu. Miután leültünk, folytatta. Az a helyzet, hogy el fogunk költözni, Németországba.
- Hogy hová ? - állt fel Alexis olyan hirtelen, hogy eldőlt a széke.
- Na azt már nem, én nem megyek sehová !- tiltakoztam hevesen.
- Vagy jöttök, vagy maradtok és munkát keresve eltartjátok magatokat.- közölte Carla összefont karral.
- Oké, jó utat !- mondtam, majd felálltam az asztaltól.
- Tori, a házat eladjuk, keresnetek kell magatoknak másik házat.- mondta apu jeges tekintettel. Felszaladtam a szobámba, becsuktam az ajtót és tárcsáztam.
- Szia , baj van ? - szólt bele Harry.
- Hát, az, hogy apámék lelépnek és a házat eladják, az gondnak számít ? - kérdeztem.
- Basszus, eléggé. Mit fogtok tenni ?- kérdezte aggodalmas hangon.
- Fogalmam sincs.- motyogtam.
- Mit szólnátok hozzá, ha hozzánk költöznétek. Elvégre, elég sok közötök van hozzánk.- hadarta.
- Beszéljétek meg a többiekkel és majd hívsz.- feleltem.
- Rendben, szia.- köszönt el.
- Szia.- mondtam és éppen ki akartam nyomni a telefont.
- Várj Tori ! Azt akarom kinyögni, hogy szeretlek !- kiáltotta.
- Én is, én is szeretek, Harry.- suttogtam, majd éreztem, hogy a könnyeim csak úgy csurognak le az arcomon.
- Ideges vagy ? - kérdezte aggodalmasan.
- Az érettségivel járó stressz.- magyarázkodtam. Biccentett egy aprót, majd homlokon puszilt. Gondoltuk, lemegyünk köszönni Harry-nek.
- Sziaa !!- köszöntöttem mosolyogva. Ahogy meglátott, elmosolyodott.
- Szia Mrs. Tomlinson !- vigyorgott rám, mire ököllel meglöktem a vállát. Nagyon jóban vagyunk, ami annyiból jó, hogy nincs vita, és a bandában sincs konfliktus. Konkrétan néha úgy érzem, Loui jobban szereti Hazza-t, mint engem. - Holnap érettségi, igaz ? - kérdezte.
- Ja, parázok kicsit.- húztam el a számat, mire biztatóan elmosolyodott.
- Hé ember, ne nyomulj már a csajomra.- röhögött Louis. Imádni valóak amikor szívatják egymást.
- German Girl húzzál aludni, nem tudsz holnap felkelni ! - szólt rám röhögve Harry. A German Girl elnevezés abból ered, hogy félig német vagyok, anyánk német származású volt, ezért anyanyelvi szinten beszélünk németül. Engedelmeskedtem végül is, és Louis is velem tartott. Háromnegyed 11 körül felébredtem, szomjas voltam, ezért lementem inni. A konyhában találtam Harry-t, a pulton ült és banánt evett (?).
- Hát te ? - kérdeztem tőle mosolyogva.
- Banánt eszek, te ? - kérdezett vissza.
- Inni jöttem ! - feleltem. Kivettem egy poharat a szekrényből, majd öntöttem bele üdítőt és elkezdtem inni.
- Figyelj, tényleg, nagyon örülök nektek. Csak el szerettem volna mondani, hogy nem haragszom, és ha szeretnéd, elfelejthetjük ami köztünk történt.- szólt hozzám bizalmas hangon.
- Nem ! Nem szeretném elfelejteni.- kezdtem ingerülten, majd lehiggadtam.- Azért nem, mert sokat jelentettél a számomra, és most is sokat jelentesz, csak most már.. most már máshogyan.- magyaráztam.
- Ahogy szeretnéd.- nézett rám halvány mosollyal. Leszállt a pultról, majd odasétált hozzám és mélyen a szemembe nézett.- Nem is volt utolsó csókunk.- szomorodott el.
- Szeretnéd, hogy legyen ? - kérdeztem tőle. Rám nézett, majd elkapta a tekintetét.
- Őszintén, szeretném, de nem lehet. Louis a legjobb haverom, te pedig a barátnője vagy..- motyogta.
- Állj ! Lényegében a volt barátnőd vagyok, jár az utolsó csók joga.- mondtam, kissé fátyolos tekintettel.
- Ne mondjuk neki el, nem akarom, hogy csalódjon bennünk.- mondta.
- Nem fog róla tudni !- biztosítottam, majd kicsit közelebb hajolva megcsókoltam.
- Jobb ? - kérdeztem tőle, miután elváltak az ajkaink.
- Nem. Az enyém voltál, de elszúrtam..- mondta, mire kicsordult egy könnycsepp a szememből.
- Hozzá szoktam Loui csókjához..- szipogtam.
- Menj vissza a szobába, ott van, akivel lenned kell. Majd ha egyszer újra én leszek az, akkor jobban vigyázok rád !- nyújtotta felém a kezét, és letörölte a könnyeimet, majd elmosolyodott. Bólintottam egyet, majd felsétáltam az emeletre. A lépcső tetejéről még visszanéztem rá. Csörgött a telefonja, de kinyomta. A szobában lefeküdtem Loui mellé és hamar el is aludtam. Reggel mikor felkeltem, gyorsan letusoltam, kivasaltam a hajamat, hogy teljesen egyenes legyen. Fogat mostam, majd felöltöztem. Érettségire készen álltam. Louis még aludt, úgyhogy Harry vitt el gyorsan. Megálltunk az épület előtt.
- Menni fog, ne izgulj !- mondta biztatóan.
- Remélem.- motyogtam kínosan.
- Na én lépek, majd csörögsz és jövök érted.- mosolygott rám és lépkedett a kocsi felé.
- Harry ! - szóltam utána. - A tegnap este. Szóval, nem tudom neked mit jelentett, de nekem sokat.. csak ezt akartam mondani.
- Nekem is sokat jelentett, de most már menj, mert elkésel.- ült be a kocsiba és elhúzott. Feszengve lépkedtem az ajtó felé. Beléptem, majd megkerestem a termet. Nyitva volt az ajtaja. Az igazgató kijött és meglátott.
- Victoria, te vagy itt egyedül ? - kérdezte kedvesen mosolyogva.
- Nem láttam senkit magamon kívül még. - mosolyogtam vissza.
- Ha kész vagy, akkor gyere.- mutatott be az ajtón. Mély levegőt vettem, majd beléptem. Hamar végeztem a szóbeli vizsgákkal. Mindenből átmentem. Már csak az írásbeli és érettségim van. Kiléptem a teremből, majd elmentem a büféhez venni egy üdítőt és rácsörögtem Harry-re.
- Szia ! Hogy ment ? - kérdezte kedvesen.
- Jól, egyedül a matekom lett négyes, a többi ötös. - mondtam mosolyogva.
- Indulok, oké ?- mondta.
- Öh, Louis még alszik ? - kérdeztem a szám szélét rágva.
- Aha. Mindjárt ott vagyok.- felelte, majd letette a telefont. Ott üldögéltem az aulában, amikor Harry belépett és odajött hozzám.
- Mehetünk ? - mosolygott rám. Bólintottam és elindultunk a suli elől. Rengeteget beszélgettünk a kocsiban.
- Nem eszünk valamit? Olyan éhes vagyok..-dünnyögtem. Befordult egy meki felé.
- Kocsiból kérjük, mert ha bemegyünk nem szabadulunk 1 óráig.- mondta Harry.
- Mi lenne, ha hátraülnél, én pedig a vezetnék ?- kérdeztem, mire bólintott és megtörtént a helycsere. Odahajtottam az ablakhoz és kikértem a kaját. A csaj furcsán mosolygott rám. Majd felvette a rendelést és fizettünk. Az aprót elejtette, úgyhogy hisztérikusan röhögve lehajolt és megkért, hogy menjek a következő ablakhoz. Ott kicsit várni kellet. Hátrafordultam.
- Ez tuti, hogy leszbikus- röhögött Harry.
- Az, Lesbione.- mondtam, mire annyira elkezdett röhögni, hogy végigdőlt a hátsó üléseken. Az ablakon kihajolt egy srác, és odaadta a kaját, majd megköszönte a vásárlást. Hazafelé útba esett egy autós pihenő, ahol megálltunk, hogy én is tudjak kajálni. Tök jól elvoltunk. Amikor hazaértünk, Louis a nappaliban ült és amikor meglátott minket felpattant. Odajött hozzám és megcsókolt.
- Hogy sikerült ? - kérdezte két csók között. Elmeséltem neki mindent, majd felszaladtam a szobába egy akusztikus gitárért. A srácoknak húzniuk kellett valahová, úgyhogy ketten maradtunk Lexi-vel. Ő is hozott egy gitárt, majd leültünk a földre. Pengetni kezdtem, majd Alexis is, ugyan azt a dallamot. Ezzel tök jól elvoltunk. A fiúk pedig hamarosan hazaértek. Éppen egyedül gitároztam közben énekeltem.
- ,,... It's too cold outside, for angels to fly.. "- énekeltem, majd Harry állt meg mellettem.
- Ez szép volt.- mosolygott. Megköszöntem és tovább jammeltünk a tesómmal. Néha Niall is beszállt. Apu csörgött, hogy fontos megbeszélni valója van velünk. A fiúk hazadobtak, nyomtam Loui-nak egy gyors csókot és mentem is be. Apunak eléggé feszült hangja volt, plusz nem szívesen csókolgatom Loui-t Harry előtt, neki is fáj és nekem is. Beszaladtunk a házba, ahol a nappaliban ült mindenki.
- Lányok, üljetek le.- mondta apu. Miután leültünk, folytatta. Az a helyzet, hogy el fogunk költözni, Németországba.
- Hogy hová ? - állt fel Alexis olyan hirtelen, hogy eldőlt a széke.
- Na azt már nem, én nem megyek sehová !- tiltakoztam hevesen.
- Vagy jöttök, vagy maradtok és munkát keresve eltartjátok magatokat.- közölte Carla összefont karral.
- Oké, jó utat !- mondtam, majd felálltam az asztaltól.
- Tori, a házat eladjuk, keresnetek kell magatoknak másik házat.- mondta apu jeges tekintettel. Felszaladtam a szobámba, becsuktam az ajtót és tárcsáztam.
- Szia , baj van ? - szólt bele Harry.
- Hát, az, hogy apámék lelépnek és a házat eladják, az gondnak számít ? - kérdeztem.
- Basszus, eléggé. Mit fogtok tenni ?- kérdezte aggodalmas hangon.
- Fogalmam sincs.- motyogtam.
- Mit szólnátok hozzá, ha hozzánk költöznétek. Elvégre, elég sok közötök van hozzánk.- hadarta.
- Beszéljétek meg a többiekkel és majd hívsz.- feleltem.
- Rendben, szia.- köszönt el.
- Szia.- mondtam és éppen ki akartam nyomni a telefont.
- Várj Tori ! Azt akarom kinyögni, hogy szeretlek !- kiáltotta.
- Én is, én is szeretek, Harry.- suttogtam, majd éreztem, hogy a könnyeim csak úgy csurognak le az arcomon.
2012. december 9., vasárnap
Új szerelmek (3. rész)
Hazamentünk, ahol Niall és Alexis már mindent elrendeztek. Zayn tudja, mi a helyzet. Nagyon meglepett, hogy Zayn csak annyit mondott, hogy örül neki, hogy boldogok lehetnek együtt. Ez tök aranyos mondjuk. De nem ez a legnagyobb esemény a mai napon. Akkor szépen sorjában. Beszélgettünk a nappaliban négyen. gondoltam, visszakapcsolom a telefonomat. Amint bekapcsoltam, beugrott egy üzenet. Louis küldte, és azt kérte, hogy ha bekapcsoltam, akkor hívjam fel. Tárcsáztam, majd néhány csengés után fel is vette.
- Szia !- köszöntött.
- Szia ! Mi újság ? - érdeklődtem, mert talán elfelejtette, hogy mi volt olyan fontos, elvégre két órája küldte az sms-t.
- Lenne egy kérésem.- mondta, kicsit óvatosabb hangnemben.
- Hallgatlak. - feleltem érdeklődve.
- Arról van szó, hogy jövő héten lesz egy koncertünk, ami a közeletekben lesz, és azon gondolkodtam, hogy mennyire lenne pofátlanság kérni néhány napi szállást ? A szállodába kicsit nehéz visszajutni, mert mindenki tudja, hogy ott vagyunk, de felétek nem keresnének.. Na mit mondasz ? - kérdezte annyira eszméletlenül aranyosan, hogy nem tudtam volna visszautasítani.
- Benne vagyok ! - mosolyodtam el. - Mikor jöttök ? - kérdeztem vissza.
- Otthon vagy ? - érdeklődött.
- Ja
- Akkor azonnal indulunk. Szia !- köszönt el, majd letette. Szóltam a többieknek, mire mindenki bólintott. Alexis rögtön elkönyvelte, hogy márpedig Niall vele fog aludni. Senki sem ellenkezett. Az ötlet Niall számára volt a legmegfelelőbb, ő nagyon örült neki.
- Segítetek beágyazni a vendégszobákban ? - könyörgően körbenéztem. Alexis rögtön bólintott. Sky is helyeselt. Niall kicsit elhúzta a száját, úgyhogy mondtuk neki, hogy maradjon nyugodtan, majd mi megcsináljuk. Pont így terveztem, mert meg kellett beszélnem velük valamit. Az első szobában kezdtünk ágyazni. Sky az ágy szélén ült, én a szekrényben kutattam ágynemű után, Alexis pedig gyorsan lepókhálózott.
- Ez most olyan fura..- kezdtem bele a mondandómba. Mivel két kérdő szempár nézett rám, folytattam.- Harry-vel tök jól kijöttünk, talán esélyes is volt, hogy összejövünk, erre elkezd bunkózni. Louis pedig annyira aranyos, hogy néha belegondolok, mi történt volna, ha neki tetszem meg, és nem Harry-nek.
- Nem értem én sem Harry-t. Láttam egy fényképet róla, amin azzal a szőke csajjal látni. Nem fogják egymás kezét meg semmi, de nekem gyanús..- töprengett Sky.
- Milyen szőke csaj ? - kérdezte Alexis, beelőzve engem.
- Az a hogy is hívják ? Ja, megvan, Taylor Swift.- nyögte ki.
- Amikor Louis visszahozta a telefonomat, akkor lehet, hogy pont azzal a csajjal volt Harry ? - kérdeztem döbbenten. Gyorsan beágyazunk a többi szobában is, amikor az utolsónál jártunk, lépteket hallottunk. Hirtelen nyílt az ajtó és Louis állt az ajtóban, mosolyogva. Mivel én ápolok vele a legjobb kapcsolatot, rögtön odaléptem hozzá és megöleltem. Ami azonban fura, hogy nagyon sokáig öleltem. Amikor elengedtem, Liam és Zayn jelent meg Loui mögött.
- És engem ki fog megölelni ? - kérdezte Liam "sértődötten" Mosolyogva széttártam a karomat, mire odalépett és ő is megölelt. Miután elengedett, kérdőn néztem Zayn-re. Elmosolyodott, majd jött és ő is átölelt.
- Nem zavar Niall és Alexis ? - kérdeztem ölelés közben suttogva.
- Örülök nekik. Niall az egyik legjobb barátom, Alexis pedig egy imádni való csaj, de ő olyat érdemel mint Niall. Ő hűségesebb. - felelte szintén suttogva. Biccentettem egy aprót, ezzel kifejezve, hogy örülök neki, hogy így nézi a dolgokat.
- Ööö, valami hiányzik.- kapkodta a tekintetét Sky a szobában.
- Inkább valaki. Hol van Harry ? - kérdezte Alexis. Louis óvatosan rám nézett, majd amikor látta, hogy nincs rajtam jele a depressziónak, válaszolt a kérdésre.
- Taylorral mentek valahová. Később jön.- mondta, elég gúnyos hangon. A Taylor név hallatán Zayn és Liam fintorogva elhúzták a szájukat, Niall pedig megjegyezte, hogy utálja a csajt. Kivonultunk a nappaliban, és ott beszélgettünk tök sok ideig. Amikor is Harry beesett az ajtón, körülbelül este 8-kor.
- Megjöttem.- közölte. A nappaliban ülők felnéztek rá, majd egy halk szia-t motyogtunk és elkaptuk róla a tekintetünket. Sejthette, hogy valami nem oké, de nem különösebben foglalkozott vele. 9 körül már egyedül ültem a nappaliban és laptopoztam. A többiek valahol a szobákban lazultak. Léptekre lettem figyelmes és felnéztem a lépcsőre. Harry lépkedett lefelé, felvette az asztalról a kocsikulcsát, majd észrevett és rám nézett.
- Hát te, hová mész ? - kérdeztem.
- Taylorhoz, majd jövök.- felelte, aztán odalépett hozzám és homlokon puszilt(?) és elhúzott. Lecsuktam a laptop tetejét és felrohantam az emeleten az egyetlen emberhez, aki tud nekem segíteni. Kopogtam kettőt Louis ajtaján, majd kinyílt az ajtó és kérdőn nézett rám.
- Baj van ? Gyere be ! - invitált be, talán látta az elképedt képemet.
- Szerinted korrekt, hogy beesik 8-kor, majd lelép Taylorhoz, de előtte azért homlokon puszil ?- kérdeztem, Louis meg unottan forgatta a szemét.
- Hát ez hülye, nagyon fura mostanában. De ne is foglalkozz vele.- mondta eléggé ingerülten. Nézte, ahogyan remegek, majd megragadta a csuklómat, magához rántott és szorosan átölelt. Nem tudom, miért tette, de nagyon mást hozott ki belőlem mint reméltem. A kezei lecsúsztak a derekamig amit megfogott, majd kicsit eltolt magától. Először mélyen a szemébe néztem, majd lehajtottam a fejemet. Az ujjával felemelte az államat és belefúrta tekintetét az enyémbe. Szinte elvesztem a gyönyörű kék tekintetben. Talán ez az oka annak amit akkor tettem. Vagy ő tett, már nem tudom. Végigsimítottam az arcát, majd kicsit közelebb hajoltam hozzá, így már az orrunk összeért. Egy másodpercig hezitált majd megcsókolt, vagy én őt. Ez egy elég rövid és érzelemmentes csók volt. Ha nagyon akarjuk, nézhető baráti puszinak is.
- Tori, biztos vagy benne, hogy ezt akarod ? - kérdezte, tartva a válaszomtól.
- Mást választott, hát akkor én is úgy cselekszem.- feleltem, mire Louis megkönnyebbült és megcsókolt. Sokkal hosszabban és több érzelemmel csókolt, mint az előbb. Az ágyon ülve a falnak dőlt én pedig belehajtottam a fejemet az ölébe és úgy néztem fel rá, közben simogatta a hajam. Talán rosszul cselekedtünk, de ez azon az estén nem érdekelt minket. Rájöttünk, hogy ez több volt, mint szimpla barátság.
- Mit fog szólni Harry ? - néztem mélyen Louis szemébe. Nem válaszolt, csak megrántotta a vállát, szóval nem érdekli. Hát jó, akkor engem sem érdekel. Rájöttem, hogy ki szeret igazán és a legnagyobb szerencse, hogy én is tudom szeretni. Éjfél körül még beszélgettünk.
- Nem kéne visszamennem lassan a szobámba ? - néztem rá kérdőn, mire magához húzott és átölelt.
- Maradj itt.- kérte. Nem tudtam ellenkezni. A karjai közt fekve olyan biztonságban éreztem magamat, mint még soha. Ezért hamar el is aludtam. Reggel, mikor felébredtem, óvatosan kihúztam magamat Louis öleléséből és kisettenkedtem a konyhába. Csináltam magamnak egy kávét. Hirtelen valaki megállt mögöttem, és átkarolta a derekamat. Félig hátra fordultam, legnagyobb megkönnyebbülésemre Louis állt mögöttem. Szembefordultam vele és rámosolyogtam. Ő is elmosolyodott, majd megcsókolt és újra, és újra. Egészen addig, amíg meg nem hallottunk valamit.
- Khm, khm.- köhintett kettőt Alexis és összefont karral nézett ránk. Louis nem engedett el, és nem is kértem, mert Alexis előtt nincsenek titkaim.
- Megmagyarázhatjuk ? - kérdeztem kínosan mosolyogva.
- Nekem ne magyarázkodjatok, örülök nektek, de óvatosan, mert Harry már itthon van. Gondolom nem akartok lebukni.- figyelmeztetett minket.
- Hazajött ? Mikor ?- kérdezősködtem, enyhe gúnnyal a hangomban.
- A korai órákban.- unottan bámulta a plafont. - Amúgy, ti mióta, és hogyan és.. tudjátok mit ? Mondjátok el, hogy volt ez az egész. - jutott hirtelen eszébe, hogy nem tudja a részleteket. Elmeséltük neki mi volt és nagyon örült a hírnek. Harry-nek hosszú éjszakája lehetett, mert délután 1-kor kelt fel. Akkor is azért, mert Zayn bement hozzá és rákiáltott, hogy meló van, zúzni kell. Vagyis hogy menniük kell valami interjúra. Hamar összeszedte magát, és ameddig fent volt a szobájában, mi Loui-val búcsúzkodtunk, Alexis pedig fedezett minket. Amikor Harry lejött, csak azt látta, hogy a falnak dőlve állok, velem szemben Louis egy méterrel. Egymásra mosolyogtunk, majd el is indultak. Ekkor jött el az ideje, hogy Sky is megismerje a történetet. Hát, hevesen reagált.
- Tudtam ! Alapból, amikor náluk voltunk, Louis nagyon furán nézett rád. Amikor Harryvel mentetek a szekrénybe, ölni tudott volna a tekintetével. Tuti, hogy féltékeny volt. Áááá, úgy örülök nektek.- visongott, tőle szokatlan módon. Ameddig nem voltak itthon a fiúk, kicsit unatkoztunk, de este hazaértek, amit már nagyon vártunk. Sajnos nem tudtuk méltóképpen üdvözölni egymást. Végül Harry-vel ketten maradtunk a nappaliban.
- Akarsz velem aludni ? - vetette fel hirtelen a kérdést.
- Tessék ?- vontam fel a fél szemöldökömet.
- Mert ha benne vagy, akkor nem webcamozok Taylorral.- felelte.
- Webcamozz nyugodtan, alszok a saját szobámban.- motyogtam furán. Bement a szobájába, én pedig mentem Louis szobájához. Benyitottam majd elvigyorodtam.
- Fejlemény van !- mondtam röhögve.
- Hallgatlak.- mosolygott Louis.
- Egy zuhany közben elmondom.- haraptam bele a szám szélébe. Louis bólintott, majd bevonultunk a fürdőbe, és zuhanyzás közben elmeséltem neki. Bementünk a szobámba és bezártuk az ajtót. Bent Loui elröhögte magát.
- De úristen, ez komoly ?- kérdezte röhögve.
- Ja, valami olyasmi.- feleltem.
- Azt hiszi, szédíthet téged ? - röhögött fel cinikusan.
- Az egyetlen amitől elszédülök, az a csókod. - mondtam őszintén.
- Ez ? - kérdezte, majd hosszan megcsókolt.
- Igen, ez.- mondtam, majd ráhajtottam a fejem a vállára.
- Szia !- köszöntött.
- Szia ! Mi újság ? - érdeklődtem, mert talán elfelejtette, hogy mi volt olyan fontos, elvégre két órája küldte az sms-t.
- Lenne egy kérésem.- mondta, kicsit óvatosabb hangnemben.
- Hallgatlak. - feleltem érdeklődve.
- Arról van szó, hogy jövő héten lesz egy koncertünk, ami a közeletekben lesz, és azon gondolkodtam, hogy mennyire lenne pofátlanság kérni néhány napi szállást ? A szállodába kicsit nehéz visszajutni, mert mindenki tudja, hogy ott vagyunk, de felétek nem keresnének.. Na mit mondasz ? - kérdezte annyira eszméletlenül aranyosan, hogy nem tudtam volna visszautasítani.
- Benne vagyok ! - mosolyodtam el. - Mikor jöttök ? - kérdeztem vissza.
- Otthon vagy ? - érdeklődött.
- Ja
- Akkor azonnal indulunk. Szia !- köszönt el, majd letette. Szóltam a többieknek, mire mindenki bólintott. Alexis rögtön elkönyvelte, hogy márpedig Niall vele fog aludni. Senki sem ellenkezett. Az ötlet Niall számára volt a legmegfelelőbb, ő nagyon örült neki.
- Segítetek beágyazni a vendégszobákban ? - könyörgően körbenéztem. Alexis rögtön bólintott. Sky is helyeselt. Niall kicsit elhúzta a száját, úgyhogy mondtuk neki, hogy maradjon nyugodtan, majd mi megcsináljuk. Pont így terveztem, mert meg kellett beszélnem velük valamit. Az első szobában kezdtünk ágyazni. Sky az ágy szélén ült, én a szekrényben kutattam ágynemű után, Alexis pedig gyorsan lepókhálózott.
- Ez most olyan fura..- kezdtem bele a mondandómba. Mivel két kérdő szempár nézett rám, folytattam.- Harry-vel tök jól kijöttünk, talán esélyes is volt, hogy összejövünk, erre elkezd bunkózni. Louis pedig annyira aranyos, hogy néha belegondolok, mi történt volna, ha neki tetszem meg, és nem Harry-nek.
- Nem értem én sem Harry-t. Láttam egy fényképet róla, amin azzal a szőke csajjal látni. Nem fogják egymás kezét meg semmi, de nekem gyanús..- töprengett Sky.
- Milyen szőke csaj ? - kérdezte Alexis, beelőzve engem.
- Az a hogy is hívják ? Ja, megvan, Taylor Swift.- nyögte ki.
- Amikor Louis visszahozta a telefonomat, akkor lehet, hogy pont azzal a csajjal volt Harry ? - kérdeztem döbbenten. Gyorsan beágyazunk a többi szobában is, amikor az utolsónál jártunk, lépteket hallottunk. Hirtelen nyílt az ajtó és Louis állt az ajtóban, mosolyogva. Mivel én ápolok vele a legjobb kapcsolatot, rögtön odaléptem hozzá és megöleltem. Ami azonban fura, hogy nagyon sokáig öleltem. Amikor elengedtem, Liam és Zayn jelent meg Loui mögött.
- És engem ki fog megölelni ? - kérdezte Liam "sértődötten" Mosolyogva széttártam a karomat, mire odalépett és ő is megölelt. Miután elengedett, kérdőn néztem Zayn-re. Elmosolyodott, majd jött és ő is átölelt.
- Nem zavar Niall és Alexis ? - kérdeztem ölelés közben suttogva.
- Örülök nekik. Niall az egyik legjobb barátom, Alexis pedig egy imádni való csaj, de ő olyat érdemel mint Niall. Ő hűségesebb. - felelte szintén suttogva. Biccentettem egy aprót, ezzel kifejezve, hogy örülök neki, hogy így nézi a dolgokat.
- Ööö, valami hiányzik.- kapkodta a tekintetét Sky a szobában.
- Inkább valaki. Hol van Harry ? - kérdezte Alexis. Louis óvatosan rám nézett, majd amikor látta, hogy nincs rajtam jele a depressziónak, válaszolt a kérdésre.
- Taylorral mentek valahová. Később jön.- mondta, elég gúnyos hangon. A Taylor név hallatán Zayn és Liam fintorogva elhúzták a szájukat, Niall pedig megjegyezte, hogy utálja a csajt. Kivonultunk a nappaliban, és ott beszélgettünk tök sok ideig. Amikor is Harry beesett az ajtón, körülbelül este 8-kor.
- Megjöttem.- közölte. A nappaliban ülők felnéztek rá, majd egy halk szia-t motyogtunk és elkaptuk róla a tekintetünket. Sejthette, hogy valami nem oké, de nem különösebben foglalkozott vele. 9 körül már egyedül ültem a nappaliban és laptopoztam. A többiek valahol a szobákban lazultak. Léptekre lettem figyelmes és felnéztem a lépcsőre. Harry lépkedett lefelé, felvette az asztalról a kocsikulcsát, majd észrevett és rám nézett.
- Hát te, hová mész ? - kérdeztem.
- Taylorhoz, majd jövök.- felelte, aztán odalépett hozzám és homlokon puszilt(?) és elhúzott. Lecsuktam a laptop tetejét és felrohantam az emeleten az egyetlen emberhez, aki tud nekem segíteni. Kopogtam kettőt Louis ajtaján, majd kinyílt az ajtó és kérdőn nézett rám.
- Baj van ? Gyere be ! - invitált be, talán látta az elképedt képemet.
- Szerinted korrekt, hogy beesik 8-kor, majd lelép Taylorhoz, de előtte azért homlokon puszil ?- kérdeztem, Louis meg unottan forgatta a szemét.
- Hát ez hülye, nagyon fura mostanában. De ne is foglalkozz vele.- mondta eléggé ingerülten. Nézte, ahogyan remegek, majd megragadta a csuklómat, magához rántott és szorosan átölelt. Nem tudom, miért tette, de nagyon mást hozott ki belőlem mint reméltem. A kezei lecsúsztak a derekamig amit megfogott, majd kicsit eltolt magától. Először mélyen a szemébe néztem, majd lehajtottam a fejemet. Az ujjával felemelte az államat és belefúrta tekintetét az enyémbe. Szinte elvesztem a gyönyörű kék tekintetben. Talán ez az oka annak amit akkor tettem. Vagy ő tett, már nem tudom. Végigsimítottam az arcát, majd kicsit közelebb hajoltam hozzá, így már az orrunk összeért. Egy másodpercig hezitált majd megcsókolt, vagy én őt. Ez egy elég rövid és érzelemmentes csók volt. Ha nagyon akarjuk, nézhető baráti puszinak is.
- Tori, biztos vagy benne, hogy ezt akarod ? - kérdezte, tartva a válaszomtól.
- Mást választott, hát akkor én is úgy cselekszem.- feleltem, mire Louis megkönnyebbült és megcsókolt. Sokkal hosszabban és több érzelemmel csókolt, mint az előbb. Az ágyon ülve a falnak dőlt én pedig belehajtottam a fejemet az ölébe és úgy néztem fel rá, közben simogatta a hajam. Talán rosszul cselekedtünk, de ez azon az estén nem érdekelt minket. Rájöttünk, hogy ez több volt, mint szimpla barátság.
- Mit fog szólni Harry ? - néztem mélyen Louis szemébe. Nem válaszolt, csak megrántotta a vállát, szóval nem érdekli. Hát jó, akkor engem sem érdekel. Rájöttem, hogy ki szeret igazán és a legnagyobb szerencse, hogy én is tudom szeretni. Éjfél körül még beszélgettünk.
- Nem kéne visszamennem lassan a szobámba ? - néztem rá kérdőn, mire magához húzott és átölelt.
- Maradj itt.- kérte. Nem tudtam ellenkezni. A karjai közt fekve olyan biztonságban éreztem magamat, mint még soha. Ezért hamar el is aludtam. Reggel, mikor felébredtem, óvatosan kihúztam magamat Louis öleléséből és kisettenkedtem a konyhába. Csináltam magamnak egy kávét. Hirtelen valaki megállt mögöttem, és átkarolta a derekamat. Félig hátra fordultam, legnagyobb megkönnyebbülésemre Louis állt mögöttem. Szembefordultam vele és rámosolyogtam. Ő is elmosolyodott, majd megcsókolt és újra, és újra. Egészen addig, amíg meg nem hallottunk valamit.
- Khm, khm.- köhintett kettőt Alexis és összefont karral nézett ránk. Louis nem engedett el, és nem is kértem, mert Alexis előtt nincsenek titkaim.
- Megmagyarázhatjuk ? - kérdeztem kínosan mosolyogva.
- Nekem ne magyarázkodjatok, örülök nektek, de óvatosan, mert Harry már itthon van. Gondolom nem akartok lebukni.- figyelmeztetett minket.
- Hazajött ? Mikor ?- kérdezősködtem, enyhe gúnnyal a hangomban.
- A korai órákban.- unottan bámulta a plafont. - Amúgy, ti mióta, és hogyan és.. tudjátok mit ? Mondjátok el, hogy volt ez az egész. - jutott hirtelen eszébe, hogy nem tudja a részleteket. Elmeséltük neki mi volt és nagyon örült a hírnek. Harry-nek hosszú éjszakája lehetett, mert délután 1-kor kelt fel. Akkor is azért, mert Zayn bement hozzá és rákiáltott, hogy meló van, zúzni kell. Vagyis hogy menniük kell valami interjúra. Hamar összeszedte magát, és ameddig fent volt a szobájában, mi Loui-val búcsúzkodtunk, Alexis pedig fedezett minket. Amikor Harry lejött, csak azt látta, hogy a falnak dőlve állok, velem szemben Louis egy méterrel. Egymásra mosolyogtunk, majd el is indultak. Ekkor jött el az ideje, hogy Sky is megismerje a történetet. Hát, hevesen reagált.
- Tudtam ! Alapból, amikor náluk voltunk, Louis nagyon furán nézett rád. Amikor Harryvel mentetek a szekrénybe, ölni tudott volna a tekintetével. Tuti, hogy féltékeny volt. Áááá, úgy örülök nektek.- visongott, tőle szokatlan módon. Ameddig nem voltak itthon a fiúk, kicsit unatkoztunk, de este hazaértek, amit már nagyon vártunk. Sajnos nem tudtuk méltóképpen üdvözölni egymást. Végül Harry-vel ketten maradtunk a nappaliban.
- Akarsz velem aludni ? - vetette fel hirtelen a kérdést.
- Tessék ?- vontam fel a fél szemöldökömet.
- Mert ha benne vagy, akkor nem webcamozok Taylorral.- felelte.
- Webcamozz nyugodtan, alszok a saját szobámban.- motyogtam furán. Bement a szobájába, én pedig mentem Louis szobájához. Benyitottam majd elvigyorodtam.
- Fejlemény van !- mondtam röhögve.
- Hallgatlak.- mosolygott Louis.
- Egy zuhany közben elmondom.- haraptam bele a szám szélébe. Louis bólintott, majd bevonultunk a fürdőbe, és zuhanyzás közben elmeséltem neki. Bementünk a szobámba és bezártuk az ajtót. Bent Loui elröhögte magát.
- De úristen, ez komoly ?- kérdezte röhögve.
- Ja, valami olyasmi.- feleltem.
- Azt hiszi, szédíthet téged ? - röhögött fel cinikusan.
- Az egyetlen amitől elszédülök, az a csókod. - mondtam őszintén.
- Ez ? - kérdezte, majd hosszan megcsókolt.
- Igen, ez.- mondtam, majd ráhajtottam a fejem a vállára.
"Amikor éjfélt üt az óra" (2. rész)
Életem meghatározó pontja volt a tegnapi nap. Amikor felébredtem, eltűnődtem, vajon hol vagyok, de végül rájöttem. Lentről röhögést hallottam és beszélgetést. Lementem a többiekhez én is.
- Jó reggelt mindenkinek !- mosolyogtam körbe. Viszonozták a mosolyt, majd leültem az étkezőasztalhoz.
- Jól aludtál ?- kérdezte Harry miután levágta magát mellém. Az asztal alatt óvatosan rátette a kezét az enyémre, majd rákulcsolta az ujjait az enyémekre. Szó szerint beleremegett a gyomrom.
- Aludtatok is ? Ez nem rád vall Harry.- röhögött össze Louis Harry-vel.. Felvont szemöldökkel kapkodtam a fejem a két srác között. Lou még mindig röhögött, Harry pedig ártatlanul pislogott rám. Rádöntöttem a fejem a vállára, mire elengedte a kezemet és átkarolt. Idilli pillanat, nem ? Na ez tartott körülbelül 5 másodpercig.
- Ááááááááááááá..- szaladt le Alexis az emeletről kiabálva. Zayn elé állt, átölelte, majd megkérdezte, hogy mi történt.
- Egy rohadt nagy pókot láttam.- remegett Alexis. Igen, köztudott, hogy rezzenéstelen arccal végignézi a legdurvább thrillereket is, de a pókokat nem bírja. Zayn óvatos félmosolyra húzta a száját, majd homlokon puszilta a rémült húgomat. Annyira aranyosak együtt, remélem komoly lesz a dolog.
- Csajok, lassan szerintem lépnünk kéne haza. Carla figyelmeztetett, hogy a vezetékesen fognak majd hívni.- mondta fájdalmas arckifejezéssel. Ugyan ilyen fájdalmas arccal néztünk vissza rá.
- Elviszünk, oké ?- kérdezte Niall. Egyszerre mindhárman bólogatni kezdtünk. Jól esett, hogy ennyire jó fejek. De a dolog másik oldala, hogy amint kiszállunk a kocsiból "éjfélt üt az óra" és vége a csodának. Ugyanazok a végzős, érettségi előtt álló, átlagos csajok leszünk, akik voltunk. Na jó, Sky nem, ő még csak 16. Ettől kicsit romlott a kedvünk. A kapunkban a kocsi előtt álltunk, a srácokon napszemüveg és kapucni volt, csakhogy ne ismerjék fel őket. Fájdalmasan néztem az előttem álló srácra.
- Majd hívlak.- mondta halkan Harry. Mivel nem válaszoltam, csak bólintottam egy aprót, folytatta. - Hé, ne légy szomorú. Még nincs vége ennek a történetnek.- mosolygott rám. Keserű szájízzel bólogattam, majd erőltettem egy apró mosolyt az arcomra. A srácok indultak, mi pedig bementünk. A nappaliban lehuppantam a kanapéra és némán bámultam magam elé. Alexis mellém ült és bátorítóan megszorította a kezemet.
- Hát, ennek itt a vége, egy estéig tartott a csoda...- motyogtam. Alexis felém fordult, majd úgy nézett ki, hogy mondani akar valamit, de ahelyett kérdezett.
- Tori, mi van a zsebedben ?- kérdezte.
- A telefonom. - feleltem egyszerűen. Kivettem a zsebemből, hogy megmutassam, mire majdnem elejtettem. Nem változtattam hátteret, mégis másik kép volt kint. Furcsálltam a dolgot, úgyhogy belenéztem a telefonkönyvbe. Rengeteg telefonszám, amiből egyet sem ismerek. Várjunk, akkor ez nem az én telefonom.
- Basszus, ez Harry telefonja !- kiáltottam fel hirtelen. Alexis csak mosolygott, ami nekem felettébb gyanús volt.
- Alexis ! Te tudtál róla ?- vontam fel a szemöldökömet. Óvatosan rám nézett a húgom, majd elmosolyodott újra.
- Tudod, nem véletlen, hogy nálad maradt a telefonja. Érdekled, mert még találkozni akar veled. Gondolom ezért cserélte ki a két készüléket.- vallotta be a dolgokat. Megkerestem a készülékben a saját telefonszámomat, majd hívást indítottam. Négy csörgés után felvette.
- Szia ! Azt hiszem, telót cseréltünk.- mondta, a hangjából úgy éreztem, mosolyog.
- Igen, biztosan véletlen történt..- tartottam vissza a mosolyomat és próbáltam komolyan beszélni.- Vissza kapom a telefonomat ? - kérdeztem.
- Mit kapok cserébe ?- alkudozott. Azt hiszem, felettébb jól szórakozik rajtam. Kezdtem kicsit ideges lenni.
- A saját telefonodat ! - mondtam határozottan. Meglepődhetett, mert eleinte meg sem szólalt, majd motyogott valami olyasmit, hogy elintézi aztán letette. Én úgy voltam vele, hogy eljön és visszacseréljük a készülékeket. Aha, persze. Majdnem. Egy órával a telefonbeszélgetés után csengettek. Rohantam ki az ajtóhoz, vigyorogva, mint a vadalma. Amint kinyitottam kicsit alábbhagyott az örömöm.
- Szia Louis ! - köszöntem.
- Szia, visszahoztam a telódat.- nyújtotta felém a kezében lévő készüléket. Furán néztem rá, majd megszólaltam végül.
- Öhh, oké. Köszönöm, de miért nem Harry hozta vissza ? - kérdeztem, majd elővettem a zsebemből a másik telefont és odaadtam neki.
- Fontosabb dolga akadt. De mindegy, most megyek én is. Szia !- mosolygott, majd kacsintott egyet és lelépkedett a lépcsőn majd elhúzott. Felmentem a szobámba és elterültem az ágyamon. Ez a tipikus gondolkozó-pozícióm. Két halk kopogás szakította meg a beállt néma csendet.
- Tori, segíts. - mondta Alexis olyan pánikkal teli tekintettel, hogy még ha vissza is akartam volna utasítani, akkor sem tettem volna. Biccentettem egyet, hogy jöjjön be, mire rákezdett a problémájára.
- Igazából Zayn-el van bajom..- kínosan elhúzta a száját.
- Mit csinált, leüssem ? - kérdeztem tőle, mire egy halvány mosoly jelent meg a szája sarkában.
- Nem, nem úgy értem. Tök helyes, aranyos meg minden.. de..- dadogott.
- De mi ? - türelmetlenkedtem, amivel annyira felidegesítettem a tesómat, hogy elüvöltötte magát.
- AZ A BAJ, HOGY Ő NEM NIALL !!!!- kiabált, mire elképedve néztem rá. Lexi beleszeretett Niall-ba ? Ez.. nem is tudom.. furcsa. Az értetlen képemet látva folytatta.
- Beszéltem vele telefonon, mert felhívott. Azért keresett, mert el akarta mondani, hogy tudja, hogy nem ér vele semmit ha elmondja, de úgy érzi, belém szeretett. Először nem értettem, majd eljátszottam a gondolattal. Egymás mellé raktam két képet, az övét és az enyémet. Szerintem jól mutatunk. Most pedig teljesen belezúgtam. Szerinted mit tegyek ?- nézett rám kétségbeesve.
- Először is nyugodj le. Szerintem hívd át Niall-t, és beszéld meg vele. Együtt tuti kitaláltok valamit. Mi pedig Sky-al addig elhúzunk.- mosolyogtam biztatóan a húgomra. Rögtön belement az ötletbe. Sky-t kerestem a szobájában, de mivel nem volt ott ezért elindultam lefele a lépcsőn.
- Sky ! Gyere, elhúzunk valahova, hogy Alexis és Niall kettesben lehessenek.- kiáltottam, miközben lépkedtem le a lépcsőn. Jött is a válasz.
- Niall ? Ő.. mindegy, majd beavatsz. Oké, indulhatunk.- állt meg előttem Sky.
- Tengerpart ? - kérdeztem. Elmosolyodott Sky, majd válaszolt.
- Tengerpart !- vigyorogtunk össze. Felszaladtunk a fürdőruháinkért és néhány strandolós cuccért, majd indultunk. Útközben rácsörögtem Harry-re. Meg akartam kérdezni, hogy mi újság, de kinyomott. Újra próbáltam, de ugyan ez történt. Megérkeztünk a tengerpartra ahonnan dobtam egy SMS-t Louis-nak, hogy Harry vele van-e . Erre jött a válasz : "Ja, velem van. Itthon tévézünk." Teljesen elképedtem, majd Sky látta, hogy se kép, se hang, ezért megragadta a csuklómat majd húzott maga után. Egyszer csak megálltam.
- Kinyom, folyamatosan, pedig csak tévéznek.- hüledeztem.
- Mert egy bunkó p*cs !- jelentette ki Sky olyan hangsúllyal, mint ha azt közölte volna, hogy meleg van most. Nem foglalkoztam tovább a dologgal, inkább élveztem a tengerpartot. A vízből kijöttünk, majd törökülésben leültünk a homokba. A telefonomból őrült hangerővel szólt az All That Remains - A War You Cannot Win című dala. Ránéztem a kijelzőre, amin Harry neve volt olvasható. Ránéztem Sky-ra, majd bólintott egyet, hogy vegyem fel. Elfogadtam a hívást és a fülemhez emeltem a készüléket.
- Miért kerestél ? - szólt bele Harry olyan hangsúllyal, mintha csak szívességet tenne. Unottan forgattam a szemem, majd válaszoltam.
- Csak meg akartalak kérdezni, hogy mi újság..- motyogtam.
- Akkor hívj ha fontos !- förmedt rám.
- Talán zavartalak ?- kérdeztem gúnyos hangsúllyal.
- Eléggé.- válaszolt őszintén.
- Töröld ki a számom !- mondtam hirtelen. Sky meredten nézett rám, majd elismerően biccentett.
- Mi van ? - kérdezte, teljesen más hangsúllyal mint az előbb.- Nem fogom kitörölni a számodat !- mondta.
- Nem kérés volt. Nem vagy kíváncsi rám, szóval felesleges, hogy tudd a számomat.- mondtam már-már ingerült hangon.
- Mi ? Ki mondta, hogy...- mondta, de közbeszóltam.
- Szia !- köszöntem el és letettem a telefont. Néhány másodperccel később újra hívott, de már kinyomtam. Körülbelül 5-ször nyomtam ki, végül meguntam és kikapcsoltam a telefonomat.
- Ez nem volt semmi ! - bólogatott elismerően a mellettem ülő Sky. Vigyorogtam, majd meghajoltam. Nem sokkal később Alexis hívta Sky-t. Körülbelül 2 percig csak azt hajtogatta, hogy rendben van minden, megbeszélték a dolgokat, Niall pedig beszél Zayn-el. Örültünk neki, azért is, mert boldog, és azért is, mert mehettünk haza. Imádom a tengerpartot, de most itt volt két srác, akik folyamatosan dumáltak nekünk. Valószínűleg fel akartak minket szedni, de egy hozzám hasonló lánynak nem imponál, hogy ha konzervatív módon csorgatják a nyálukat, és arról beszélnek, hogy milyen jó a seggünk. Azt hiszem, ha Dave itt lett volna, kiütötte volna mindkét csávót.
- Mit kapok cserébe ?- alkudozott. Azt hiszem, felettébb jól szórakozik rajtam. Kezdtem kicsit ideges lenni.
- A saját telefonodat ! - mondtam határozottan. Meglepődhetett, mert eleinte meg sem szólalt, majd motyogott valami olyasmit, hogy elintézi aztán letette. Én úgy voltam vele, hogy eljön és visszacseréljük a készülékeket. Aha, persze. Majdnem. Egy órával a telefonbeszélgetés után csengettek. Rohantam ki az ajtóhoz, vigyorogva, mint a vadalma. Amint kinyitottam kicsit alábbhagyott az örömöm.
- Szia Louis ! - köszöntem.
- Szia, visszahoztam a telódat.- nyújtotta felém a kezében lévő készüléket. Furán néztem rá, majd megszólaltam végül.
- Öhh, oké. Köszönöm, de miért nem Harry hozta vissza ? - kérdeztem, majd elővettem a zsebemből a másik telefont és odaadtam neki.
- Fontosabb dolga akadt. De mindegy, most megyek én is. Szia !- mosolygott, majd kacsintott egyet és lelépkedett a lépcsőn majd elhúzott. Felmentem a szobámba és elterültem az ágyamon. Ez a tipikus gondolkozó-pozícióm. Két halk kopogás szakította meg a beállt néma csendet.
- Tori, segíts. - mondta Alexis olyan pánikkal teli tekintettel, hogy még ha vissza is akartam volna utasítani, akkor sem tettem volna. Biccentettem egyet, hogy jöjjön be, mire rákezdett a problémájára.
- Igazából Zayn-el van bajom..- kínosan elhúzta a száját.
- Mit csinált, leüssem ? - kérdeztem tőle, mire egy halvány mosoly jelent meg a szája sarkában.
- Nem, nem úgy értem. Tök helyes, aranyos meg minden.. de..- dadogott.
- De mi ? - türelmetlenkedtem, amivel annyira felidegesítettem a tesómat, hogy elüvöltötte magát.
- AZ A BAJ, HOGY Ő NEM NIALL !!!!- kiabált, mire elképedve néztem rá. Lexi beleszeretett Niall-ba ? Ez.. nem is tudom.. furcsa. Az értetlen képemet látva folytatta.
- Beszéltem vele telefonon, mert felhívott. Azért keresett, mert el akarta mondani, hogy tudja, hogy nem ér vele semmit ha elmondja, de úgy érzi, belém szeretett. Először nem értettem, majd eljátszottam a gondolattal. Egymás mellé raktam két képet, az övét és az enyémet. Szerintem jól mutatunk. Most pedig teljesen belezúgtam. Szerinted mit tegyek ?- nézett rám kétségbeesve.
- Először is nyugodj le. Szerintem hívd át Niall-t, és beszéld meg vele. Együtt tuti kitaláltok valamit. Mi pedig Sky-al addig elhúzunk.- mosolyogtam biztatóan a húgomra. Rögtön belement az ötletbe. Sky-t kerestem a szobájában, de mivel nem volt ott ezért elindultam lefele a lépcsőn.
- Sky ! Gyere, elhúzunk valahova, hogy Alexis és Niall kettesben lehessenek.- kiáltottam, miközben lépkedtem le a lépcsőn. Jött is a válasz.
- Niall ? Ő.. mindegy, majd beavatsz. Oké, indulhatunk.- állt meg előttem Sky.
- Tengerpart ? - kérdeztem. Elmosolyodott Sky, majd válaszolt.
- Tengerpart !- vigyorogtunk össze. Felszaladtunk a fürdőruháinkért és néhány strandolós cuccért, majd indultunk. Útközben rácsörögtem Harry-re. Meg akartam kérdezni, hogy mi újság, de kinyomott. Újra próbáltam, de ugyan ez történt. Megérkeztünk a tengerpartra ahonnan dobtam egy SMS-t Louis-nak, hogy Harry vele van-e . Erre jött a válasz : "Ja, velem van. Itthon tévézünk." Teljesen elképedtem, majd Sky látta, hogy se kép, se hang, ezért megragadta a csuklómat majd húzott maga után. Egyszer csak megálltam.
- Kinyom, folyamatosan, pedig csak tévéznek.- hüledeztem.
- Mert egy bunkó p*cs !- jelentette ki Sky olyan hangsúllyal, mint ha azt közölte volna, hogy meleg van most. Nem foglalkoztam tovább a dologgal, inkább élveztem a tengerpartot. A vízből kijöttünk, majd törökülésben leültünk a homokba. A telefonomból őrült hangerővel szólt az All That Remains - A War You Cannot Win című dala. Ránéztem a kijelzőre, amin Harry neve volt olvasható. Ránéztem Sky-ra, majd bólintott egyet, hogy vegyem fel. Elfogadtam a hívást és a fülemhez emeltem a készüléket.
- Miért kerestél ? - szólt bele Harry olyan hangsúllyal, mintha csak szívességet tenne. Unottan forgattam a szemem, majd válaszoltam.
- Csak meg akartalak kérdezni, hogy mi újság..- motyogtam.
- Akkor hívj ha fontos !- förmedt rám.
- Talán zavartalak ?- kérdeztem gúnyos hangsúllyal.
- Eléggé.- válaszolt őszintén.
- Töröld ki a számom !- mondtam hirtelen. Sky meredten nézett rám, majd elismerően biccentett.
- Mi van ? - kérdezte, teljesen más hangsúllyal mint az előbb.- Nem fogom kitörölni a számodat !- mondta.
- Nem kérés volt. Nem vagy kíváncsi rám, szóval felesleges, hogy tudd a számomat.- mondtam már-már ingerült hangon.
- Mi ? Ki mondta, hogy...- mondta, de közbeszóltam.
- Szia !- köszöntem el és letettem a telefont. Néhány másodperccel később újra hívott, de már kinyomtam. Körülbelül 5-ször nyomtam ki, végül meguntam és kikapcsoltam a telefonomat.
- Ez nem volt semmi ! - bólogatott elismerően a mellettem ülő Sky. Vigyorogtam, majd meghajoltam. Nem sokkal később Alexis hívta Sky-t. Körülbelül 2 percig csak azt hajtogatta, hogy rendben van minden, megbeszélték a dolgokat, Niall pedig beszél Zayn-el. Örültünk neki, azért is, mert boldog, és azért is, mert mehettünk haza. Imádom a tengerpartot, de most itt volt két srác, akik folyamatosan dumáltak nekünk. Valószínűleg fel akartak minket szedni, de egy hozzám hasonló lánynak nem imponál, hogy ha konzervatív módon csorgatják a nyálukat, és arról beszélnek, hogy milyen jó a seggünk. Azt hiszem, ha Dave itt lett volna, kiütötte volna mindkét csávót.
2012. december 1., szombat
Ismerkedés (1.rész)
Érettségi előtt kaptunk egy hét pihenőt, ami igazán ránk fért. Reggeliztünk a szobánkban Alexis-val amikor a tévében a műsorvezető közölte, hogy a helyesen válaszoló betelefonáló megnyeri a két személyre szóló jegyet a ma esti One Direction koncertre. Megragadtam a telefonomat és tárcsáztam. A műsorvezető szólt bele, ez azt jelentette, hogy mi voltunk a legelső betelefonálók. Feltette a kérdését, amire mi rögtön válaszoltunk. Természetesen tökéletes volt a válasz. Gratulált és jó szórakozást kívánt estére.
- Úristen, ezt nem hiszem el !- dadogott Alexis.
- Én sem ! Gondolj bele, élőben találkozni velük. Ez kész. - hüledeztem én is. Gyorsan felhívtuk aput, hogy adja áldását a dologra. Igazából mindig mindenre igent mond. Nem sok nevelést kaptunk, amióta elváltak anyuval. Például Dave barátnője nálunk lakik. De ez nem lényeg. Felhívtuk, ő igent mondott. Készülődtünk venni valami ruhát ma estére amikor egy nyávogó hang megszólított.
- Hová készültök ? - kérdezte Carla, a nevelőanyánk.
- Oda ahová te nem ! - vágta rá szúrósan Alexis. Carla csípőre tette a kezét és felvonta a szemöldökét. Ez a tipikus 'mindjárt üvölteni fogok' nézése. Be is igazolódott.
- Mégis mit képzelsz magadról ?- lépkedett közelebb fenyegetően. - Velem te nem feleselsz ! - emelte a kezét Alexis felé, ergo mindjárt megüti.
- Ezerszer elmondtam már, hogy nem emelsz kezet egyikünkre sem. Süket vagy talán ? - kapta el Dave a csuklóját és elkezdte rángatni.- Szóval, ha még egyszer kezet emelsz a lányokra, vagy nem úgy beszélsz Sky-al ahogy kellene, akkor azt nagyon megjárod !- kiáltott rá.
- Hogy merészelsz fenyegetni ? - sipákolta, majd pofon vágta Dave-et. Itt elszakadt nálam a cérna, és dühömben neki indultam.
- Na ide figyelj, ha Dave szava nem hatott semmit, akkor majd ez fog ! - mondtam, majd lekevertem neki egy szép nagy pofont. Ezután elindultunk ketten Alexis-vel vásárolni. A kocsiban ültünk, én vezettem, Alexis pedig mellettem ült.
- Nem lesz baj abból, hogy megütötted ? - kérdezte félve. Megráztam a fejem majd válaszoltam.
- Mi baj lehetne? Apu nem enged el a koncertre ? Akkor is elmegyek ha rám zárja a szobám ajtaját ! - jelentettem ki. Alexis ezen elröhögte magát, majd oda is értünk a plázához. Utálok plázába járni. A rengeteg 15 éves lány pásztázó tekintete. A minket megbámuló férfiak. Pfuj, utálom. A lényeg, hogy találtunk magunknak ruhát estére. Stílusunkhoz méltóan Converse tornacipő, farmer és egy felső. Ennyi volt a nagy koncertre vásárolt öltözékünk. Hazamentünk majd csodálkoztunk, hogy három bőrönd áll a nappali közepén. Apu állt meg előttünk.
- Lányok, remélem nem haragudtok a döntésünk miatt. De most elmegyünk nyaralni és az érettségi miatt nem tudtok velünk jönni. Egyetértően bólogattunk.Hamarosan dudált a taxi, úgyhogy indultak is. Dave-t ölelgettem és a fülébe suttogtam.
- Nem mondta el apunak a jelentünket ? - kérdeztem alig hallhatóan.
- Nem. Megmondtam neki, hogy ha ezt a napot elrontja akkor elmondom apunak azt a csávót, tudod melyiket.- motyogta. Igen, tudtam kire gondolt. Egyszer apu üzleti úton volt mi pedig suliban, de a két utolsó óránk elmaradt úgyhogy hamarabb értünk haza. Carla-t pedig egy férfival találtuk itthon. Alexis le is fényképezte. Rögtön elmeséltük Dave-nek és Sky-nak. Dave szokás szerint fenyegeti ezzel a mostohaanyánkat aki persze tartja ilyenkor a száját.
- Akkor jó. Érezzétek jól magatok és.. lehetőleg ne csináld ki Carla-t.- mosolyogtam rá, majd még egyszer megöleltem. Így hárman maradtunk, mert Sky egyik ismerőse beteg lett, és nem akarta, hogy a jegye kárba vesszen ezért eladta. Tehát Sky is velünk tartott ma este. Miután leléptek, nem volt mit csinálnunk estig. Leültünk a tévé elé PS-ezni. Ezzel rendesen eltelt a felesleges idő és már kezdhettünk is készülődni. Hamarosan megérkeztünk a koncert helyszínére ahol már rengetegen sorakoztak. Beálltunk mi is a sorba, majd beengedtek minket. A koncert állati jó volt. Közvetlenül az utolsó szám után odamentünk a fiúkhoz.
- Ne haragudjatok, készíthetünk egy képet ? - kérdeztem, mire az eddig háttal álló Harry megfordult.
- Persze, természetes.- mosolygott rám. Elővettem a telefonomat, mire az egyik biztonsági őr elvállalta, hogy megcsinálja a képet. Miután elkészült, Harry elvette tőle a készüléket és megnézte a képet.
- Ez nagyon jó lett ! - nézett rám. Kicsit elfordult, majd a kezembe adta a telefonomat, egy kis cetlivel együtt. Értetlenkedve néztem rá, mire csak biccentett egyet. Szétnyitottam majd elolvastam a tartalmát. Rajta volt a telefonszáma, megkért, hogy mentsem el és csörgessem meg. Ő elmenti, és ha végeztek a dedikálással akkor megcsörget és menjünk be a hátsó ajtón, a biztonsági őr tudni fogja, hogy minket kell beengednie csak. A tenyerembe zártam a kis lapot, majd mosolyogva ránéztem és biccentettem egyet. Odalépett mellém.
- Akkor majd találkozunk.- mondta mosolyogva, majd rám kacsintott. Azt hittem, hogy elájulok. Kivánszorogtunk a koncertteremből az utcára. A kicsit hűvös tavaszi estében az éppen fújdogáló szél megcsapta az arcunkat. Még mindig szorongattam az üzenetet.
- Az meg mi a kezedben ? - nézett rám kérdőn Alexis. Odanyújtottam neki majd miután elolvasta, tovább adta Sky-nak.
- Úristen, ti tutira össze fogtok jönni.- vigyorgott rám. Alexis egyetértően bólogatott. Egy ideig trécseltünk, amikor megszólalt a telefonom. Ránéztem a kijelzőre, majd a gyomrom megremegett. Úgy látszik nem csak képzeltem ezt a dolgot, mert Harry neve volt a kijelzőmön. Hátraosontunk, ahol egy fiatal, talán 20 éves biztonsági őr állt. Mosolyogva kinyitotta nekünk az ajtót, majd jó szórakozást kívánt. Beléptünk a kis szobába, Harry pedig rögtön felpattant és odajött hozzám.
- Figyelj, sajnálom, hogy iderángattalak. De úgy éreztem, meg akarlak ismerni.- mosolygott rám óvatosan.
- Örülök, hogy idehívtál. Tényleg.- mosolyogtam vissza rá. Leültünk a kanapéra és beszélgetni kezdtünk. Rengeteget röhögtünk. Amikor feleszméltünk már hajnal egy óra volt.
- Tudjátok mit ? Én nem engedlek el titeket hajnalban egyedül. Aludjatok ma nálunk. - ajánlotta fel Zayn. Összenéztünk a csajokkal, majd beleegyeztünk. Beszálltunk a kocsijukba és elindultunk hozzájuk. Mikor odaértünk betelepedtünk a nappaliba.
- Pizzát kéne rendelni.- töprengett Niall. Mivel mind eléggé kajásak voltunk, elfogadtuk az ötletet. Már pont tárcsázni akartunk amikor Harry felkiáltott.
- Állj! Tegyük szórakoztatóvá a rendelést. Rendeljünk valamilyen idegen nyelven.- mondta, mire mindenki röhögni kezdett. Eldöntöttük, hogy németül rendelünk. Alexis beszélt volna terv szerint, de először megpróbálta, és elröhögte magát. Úgyhogy beszélhettem én. Elmondtam a rendeléseket németül, mire a csávó angolul és oroszul próbált velünk szót érteni. A többiek dőltek a röhögéstől azon, hogy vitatkoztam a diszpécserrel. Végül Liam kikapta a kezemből a telefont és beleszólt.
- Elnézést kérünk, a hölgy nem tud angolul.- mondta, majd elhadarta a rendelést és letette. Rengeteget röhögtünk még ezen. Készült rengeteg fénykép.
- Úgy unatkozok, játszunk valamit.- dünnyögött Louis.
- Hét perc a mennyben ? - ajánlotta fel Harry. Mindenki egyetértően bólogatott. Egyébként a játék arról szól, hogy körbeülünk és egy üveggel pörget valaki. Akinél megáll az üveg, azzal bemegy a gardróbba és hét percig azt csinálnak amit akarnak. Liam szerzett egy üveget, majd letette középre.
- Ki kezd ?- kérdezte, mire Zayn felemelte a kezét. Elvette az üveget és megpörgette. az üveg rajtam állapodott meg, úgyhogy bemásztunk a gardróbba. Elég tágas volt, úgyhogy nem szorongtunk annyira.
- Na, most mit teszünk ? - vigyorogtam Zayn-re.
- Ne érts félre, nem mintha nem lennél szép vagy valami ilyesmi, de nem teszek veled semmit. Meghagylak másnak.- mosolygott rám elképesztően aranyosan. Végig ültük a hét percet, mire bekiáltott Sky, hogy mehetünk. Ahogy odaértünk, pörgettem, Harry-n állt meg. Felállt majd megfogta a kezem és bevezetett a gardróbba. Bent tök sötét volt, csak néhány apró fény világított. Azt hiszem, szándékosan nem kapcsolta fel a lámpát.
- Van valami kikötésed ? - kérdeztem, mire elmosolyodott és megrázta a fejét, vagyis nincs kikötése. Kicsit közelebb mentem hozzá. Megfogta a csuklómat és odarántott magához, majd kérdőn pillantott rám. Azt hiszem, arra várt, hogy mit mondok. Nos, nem mondtam semmit, inkább cselekedtem. Átfontam a karjaimat a nyaka körül és megcsókoltam. Úgy vettem észre, örül neki, mert visszacsókolt. Momentán végig smároltuk azt a hét percet ameddig bent voltunk. Kimentünk, mire kérdőn néztek ránk. Arra vártak, hogy elmeséljük, mi történt. Harry lazán átkarolt, majd megcsókolt. A többiek csak néztek minket. Majd Sky megszólalt.
- Na ugye én megmondtam !- állt fel, arra várva, hogy megtapsoljuk. Körbenézett, majd leült. Kapott egy gyér tapsot, de úgy látszik beérte ennyivel is. Nyújtottam az üveget Harry-nek, ő pedig rögtön pörgetett. Az üveg ismét nálam állt meg. Felálltunk mind ketten, majd bevonultunk a szekrénybe. Megcsókoltam, majd hátrált néhány lépést és leült egy láda féleségre. Odahúzott magához és az ölében ültem. Mire letelt a hét perc, gazdagabb lettem egy véraláfutással a nyakamon, mondjuk ő is. Ahogy kiléptünk Louis kiszúrta a két foltot a nyakunkon.
- Ha még egyszer bementek, akkor tuti hogy durva dolog történik a szekrényben !- röhögött fel. Mivel mi már voltunk, odaadtuk az üvegünket Alexis-nak. Zayn-nél megállt az üveg. Beindultak a szekrénybe, majd Alexis kicsit hátrafordult és rám nézett. Ikertelepátia révén megsugalltam neki, hogy szurkolok nekik illetve értük. Letelt a hét perc, de nem jöttek. Már két kézzel vertük az ajtót, mire kiszóltak, hogy azonnal jönnek. Harry rám nézett, majd elvigyorodott. Talán arra gondolt, hogy maradhattunk volna mi is. Zayn és Alexis végül kimásztak a szekrényből. Zayn nyaka enyhén csillogott, azt hiszem Alexis szájfénye miatt. Még játszottunk egy kicsit, de meguntuk és abbahagytuk. Harry-vel a szobájában beszélgettünk amikor mondta, hogy aludjak vele. Beleegyeztem persze. Kunyiztam tőle egy pólót meg egy boxert pizsi gyanánt, majd azzal az utasítással ott hagytam, hogy ne leskelődjön utánam és elmentem letusolni. Visszasétáltam hozzá, majd odabújtam mellé.
- Remélem tudod, hogy nem csak egy egy-éjszakás kaland vagy nekem. - nézett rám komolyan, mire kicsit megkönnyebbülve bólintottam. Tök jól elvoltunk, én azzal szórakoztam, hogy felhúztam a nyakáig a pólóját, ő pedig lehúzta. Végül beadta a derekát és a legnagyobb örömömre levette. Láttam már róla félmeztelen képet, de arra sohasem gondoltam, hogy élőben ennyire el lehet tőle olvadni. Kezdtünk elálmosodni, úgyhogy lassan elaludtunk, összebújva. Vajon mi lesz ebből ?!
- Úristen, ezt nem hiszem el !- dadogott Alexis.
- Én sem ! Gondolj bele, élőben találkozni velük. Ez kész. - hüledeztem én is. Gyorsan felhívtuk aput, hogy adja áldását a dologra. Igazából mindig mindenre igent mond. Nem sok nevelést kaptunk, amióta elváltak anyuval. Például Dave barátnője nálunk lakik. De ez nem lényeg. Felhívtuk, ő igent mondott. Készülődtünk venni valami ruhát ma estére amikor egy nyávogó hang megszólított.
- Hová készültök ? - kérdezte Carla, a nevelőanyánk.
- Oda ahová te nem ! - vágta rá szúrósan Alexis. Carla csípőre tette a kezét és felvonta a szemöldökét. Ez a tipikus 'mindjárt üvölteni fogok' nézése. Be is igazolódott.
- Mégis mit képzelsz magadról ?- lépkedett közelebb fenyegetően. - Velem te nem feleselsz ! - emelte a kezét Alexis felé, ergo mindjárt megüti.
- Ezerszer elmondtam már, hogy nem emelsz kezet egyikünkre sem. Süket vagy talán ? - kapta el Dave a csuklóját és elkezdte rángatni.- Szóval, ha még egyszer kezet emelsz a lányokra, vagy nem úgy beszélsz Sky-al ahogy kellene, akkor azt nagyon megjárod !- kiáltott rá.
- Hogy merészelsz fenyegetni ? - sipákolta, majd pofon vágta Dave-et. Itt elszakadt nálam a cérna, és dühömben neki indultam.
- Na ide figyelj, ha Dave szava nem hatott semmit, akkor majd ez fog ! - mondtam, majd lekevertem neki egy szép nagy pofont. Ezután elindultunk ketten Alexis-vel vásárolni. A kocsiban ültünk, én vezettem, Alexis pedig mellettem ült.
- Nem lesz baj abból, hogy megütötted ? - kérdezte félve. Megráztam a fejem majd válaszoltam.
- Mi baj lehetne? Apu nem enged el a koncertre ? Akkor is elmegyek ha rám zárja a szobám ajtaját ! - jelentettem ki. Alexis ezen elröhögte magát, majd oda is értünk a plázához. Utálok plázába járni. A rengeteg 15 éves lány pásztázó tekintete. A minket megbámuló férfiak. Pfuj, utálom. A lényeg, hogy találtunk magunknak ruhát estére. Stílusunkhoz méltóan Converse tornacipő, farmer és egy felső. Ennyi volt a nagy koncertre vásárolt öltözékünk. Hazamentünk majd csodálkoztunk, hogy három bőrönd áll a nappali közepén. Apu állt meg előttünk.
- Lányok, remélem nem haragudtok a döntésünk miatt. De most elmegyünk nyaralni és az érettségi miatt nem tudtok velünk jönni. Egyetértően bólogattunk.Hamarosan dudált a taxi, úgyhogy indultak is. Dave-t ölelgettem és a fülébe suttogtam.
- Nem mondta el apunak a jelentünket ? - kérdeztem alig hallhatóan.
- Nem. Megmondtam neki, hogy ha ezt a napot elrontja akkor elmondom apunak azt a csávót, tudod melyiket.- motyogta. Igen, tudtam kire gondolt. Egyszer apu üzleti úton volt mi pedig suliban, de a két utolsó óránk elmaradt úgyhogy hamarabb értünk haza. Carla-t pedig egy férfival találtuk itthon. Alexis le is fényképezte. Rögtön elmeséltük Dave-nek és Sky-nak. Dave szokás szerint fenyegeti ezzel a mostohaanyánkat aki persze tartja ilyenkor a száját.
- Akkor jó. Érezzétek jól magatok és.. lehetőleg ne csináld ki Carla-t.- mosolyogtam rá, majd még egyszer megöleltem. Így hárman maradtunk, mert Sky egyik ismerőse beteg lett, és nem akarta, hogy a jegye kárba vesszen ezért eladta. Tehát Sky is velünk tartott ma este. Miután leléptek, nem volt mit csinálnunk estig. Leültünk a tévé elé PS-ezni. Ezzel rendesen eltelt a felesleges idő és már kezdhettünk is készülődni. Hamarosan megérkeztünk a koncert helyszínére ahol már rengetegen sorakoztak. Beálltunk mi is a sorba, majd beengedtek minket. A koncert állati jó volt. Közvetlenül az utolsó szám után odamentünk a fiúkhoz.
- Ne haragudjatok, készíthetünk egy képet ? - kérdeztem, mire az eddig háttal álló Harry megfordult.
- Persze, természetes.- mosolygott rám. Elővettem a telefonomat, mire az egyik biztonsági őr elvállalta, hogy megcsinálja a képet. Miután elkészült, Harry elvette tőle a készüléket és megnézte a képet.
- Ez nagyon jó lett ! - nézett rám. Kicsit elfordult, majd a kezembe adta a telefonomat, egy kis cetlivel együtt. Értetlenkedve néztem rá, mire csak biccentett egyet. Szétnyitottam majd elolvastam a tartalmát. Rajta volt a telefonszáma, megkért, hogy mentsem el és csörgessem meg. Ő elmenti, és ha végeztek a dedikálással akkor megcsörget és menjünk be a hátsó ajtón, a biztonsági őr tudni fogja, hogy minket kell beengednie csak. A tenyerembe zártam a kis lapot, majd mosolyogva ránéztem és biccentettem egyet. Odalépett mellém.
- Akkor majd találkozunk.- mondta mosolyogva, majd rám kacsintott. Azt hittem, hogy elájulok. Kivánszorogtunk a koncertteremből az utcára. A kicsit hűvös tavaszi estében az éppen fújdogáló szél megcsapta az arcunkat. Még mindig szorongattam az üzenetet.
- Az meg mi a kezedben ? - nézett rám kérdőn Alexis. Odanyújtottam neki majd miután elolvasta, tovább adta Sky-nak.
- Úristen, ti tutira össze fogtok jönni.- vigyorgott rám. Alexis egyetértően bólogatott. Egy ideig trécseltünk, amikor megszólalt a telefonom. Ránéztem a kijelzőre, majd a gyomrom megremegett. Úgy látszik nem csak képzeltem ezt a dolgot, mert Harry neve volt a kijelzőmön. Hátraosontunk, ahol egy fiatal, talán 20 éves biztonsági őr állt. Mosolyogva kinyitotta nekünk az ajtót, majd jó szórakozást kívánt. Beléptünk a kis szobába, Harry pedig rögtön felpattant és odajött hozzám.
- Figyelj, sajnálom, hogy iderángattalak. De úgy éreztem, meg akarlak ismerni.- mosolygott rám óvatosan.
- Örülök, hogy idehívtál. Tényleg.- mosolyogtam vissza rá. Leültünk a kanapéra és beszélgetni kezdtünk. Rengeteget röhögtünk. Amikor feleszméltünk már hajnal egy óra volt.
- Tudjátok mit ? Én nem engedlek el titeket hajnalban egyedül. Aludjatok ma nálunk. - ajánlotta fel Zayn. Összenéztünk a csajokkal, majd beleegyeztünk. Beszálltunk a kocsijukba és elindultunk hozzájuk. Mikor odaértünk betelepedtünk a nappaliba.
- Pizzát kéne rendelni.- töprengett Niall. Mivel mind eléggé kajásak voltunk, elfogadtuk az ötletet. Már pont tárcsázni akartunk amikor Harry felkiáltott.
- Állj! Tegyük szórakoztatóvá a rendelést. Rendeljünk valamilyen idegen nyelven.- mondta, mire mindenki röhögni kezdett. Eldöntöttük, hogy németül rendelünk. Alexis beszélt volna terv szerint, de először megpróbálta, és elröhögte magát. Úgyhogy beszélhettem én. Elmondtam a rendeléseket németül, mire a csávó angolul és oroszul próbált velünk szót érteni. A többiek dőltek a röhögéstől azon, hogy vitatkoztam a diszpécserrel. Végül Liam kikapta a kezemből a telefont és beleszólt.
- Elnézést kérünk, a hölgy nem tud angolul.- mondta, majd elhadarta a rendelést és letette. Rengeteget röhögtünk még ezen. Készült rengeteg fénykép.
- Úgy unatkozok, játszunk valamit.- dünnyögött Louis.
- Hét perc a mennyben ? - ajánlotta fel Harry. Mindenki egyetértően bólogatott. Egyébként a játék arról szól, hogy körbeülünk és egy üveggel pörget valaki. Akinél megáll az üveg, azzal bemegy a gardróbba és hét percig azt csinálnak amit akarnak. Liam szerzett egy üveget, majd letette középre.
- Ki kezd ?- kérdezte, mire Zayn felemelte a kezét. Elvette az üveget és megpörgette. az üveg rajtam állapodott meg, úgyhogy bemásztunk a gardróbba. Elég tágas volt, úgyhogy nem szorongtunk annyira.
- Na, most mit teszünk ? - vigyorogtam Zayn-re.
- Ne érts félre, nem mintha nem lennél szép vagy valami ilyesmi, de nem teszek veled semmit. Meghagylak másnak.- mosolygott rám elképesztően aranyosan. Végig ültük a hét percet, mire bekiáltott Sky, hogy mehetünk. Ahogy odaértünk, pörgettem, Harry-n állt meg. Felállt majd megfogta a kezem és bevezetett a gardróbba. Bent tök sötét volt, csak néhány apró fény világított. Azt hiszem, szándékosan nem kapcsolta fel a lámpát.
- Van valami kikötésed ? - kérdeztem, mire elmosolyodott és megrázta a fejét, vagyis nincs kikötése. Kicsit közelebb mentem hozzá. Megfogta a csuklómat és odarántott magához, majd kérdőn pillantott rám. Azt hiszem, arra várt, hogy mit mondok. Nos, nem mondtam semmit, inkább cselekedtem. Átfontam a karjaimat a nyaka körül és megcsókoltam. Úgy vettem észre, örül neki, mert visszacsókolt. Momentán végig smároltuk azt a hét percet ameddig bent voltunk. Kimentünk, mire kérdőn néztek ránk. Arra vártak, hogy elmeséljük, mi történt. Harry lazán átkarolt, majd megcsókolt. A többiek csak néztek minket. Majd Sky megszólalt.
- Na ugye én megmondtam !- állt fel, arra várva, hogy megtapsoljuk. Körbenézett, majd leült. Kapott egy gyér tapsot, de úgy látszik beérte ennyivel is. Nyújtottam az üveget Harry-nek, ő pedig rögtön pörgetett. Az üveg ismét nálam állt meg. Felálltunk mind ketten, majd bevonultunk a szekrénybe. Megcsókoltam, majd hátrált néhány lépést és leült egy láda féleségre. Odahúzott magához és az ölében ültem. Mire letelt a hét perc, gazdagabb lettem egy véraláfutással a nyakamon, mondjuk ő is. Ahogy kiléptünk Louis kiszúrta a két foltot a nyakunkon.
- Ha még egyszer bementek, akkor tuti hogy durva dolog történik a szekrényben !- röhögött fel. Mivel mi már voltunk, odaadtuk az üvegünket Alexis-nak. Zayn-nél megállt az üveg. Beindultak a szekrénybe, majd Alexis kicsit hátrafordult és rám nézett. Ikertelepátia révén megsugalltam neki, hogy szurkolok nekik illetve értük. Letelt a hét perc, de nem jöttek. Már két kézzel vertük az ajtót, mire kiszóltak, hogy azonnal jönnek. Harry rám nézett, majd elvigyorodott. Talán arra gondolt, hogy maradhattunk volna mi is. Zayn és Alexis végül kimásztak a szekrényből. Zayn nyaka enyhén csillogott, azt hiszem Alexis szájfénye miatt. Még játszottunk egy kicsit, de meguntuk és abbahagytuk. Harry-vel a szobájában beszélgettünk amikor mondta, hogy aludjak vele. Beleegyeztem persze. Kunyiztam tőle egy pólót meg egy boxert pizsi gyanánt, majd azzal az utasítással ott hagytam, hogy ne leskelődjön utánam és elmentem letusolni. Visszasétáltam hozzá, majd odabújtam mellé.
- Remélem tudod, hogy nem csak egy egy-éjszakás kaland vagy nekem. - nézett rám komolyan, mire kicsit megkönnyebbülve bólintottam. Tök jól elvoltunk, én azzal szórakoztam, hogy felhúztam a nyakáig a pólóját, ő pedig lehúzta. Végül beadta a derekát és a legnagyobb örömömre levette. Láttam már róla félmeztelen képet, de arra sohasem gondoltam, hogy élőben ennyire el lehet tőle olvadni. Kezdtünk elálmosodni, úgyhogy lassan elaludtunk, összebújva. Vajon mi lesz ebből ?!
2012. november 27., kedd
Szereplők és jellemzőik.
 |
| David Smith |
 |
| Carla Smith |
 |
| Victoria Smith |
 |
| Alexis Smith |
 |
| Dave Smith |
 |
| Sky Adams |
 |
| One Direction |
 |
| Adam Sagan |
 |
| Richie Sagan |
Adam öccse. Belezúgott Sky-ba és ezért elég nagy ellentét van közte és Dave között. Bátyjával együtt utálják a One Directiont.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)