2013. február 5., kedd

Terv (16. rész)

- Basszus, most mit csináljunk?- kérdeztem felpattanva Harry mellkasáról.
- Gyorsan, be a gardróbszobába!- utasított. Nem kellett kétszer mondania. Berohantam és magam után elhúztam a tolóajtót. Szerencsémre a gardrób elég tágas. Leültem a középen lévő kis puffra. Nyomkodtam a telefonomat, közben pedig unottan hallgatóztam.
- Mit szólnál hozzá, ha..- nem értettem a mondat végét mert suttogott Taylor- bent a gardróbban?- fejezte be.! Már kezdtem magamban dünnyögni, amikor Harry rekedtes hangján megszólalt.
- Most nem. Nem érzem magam valami jól- kamuzta. Köszönöm drága, megmentettél. Felélegeztem, amikor csipogott a telefonom. Olyan hangosan, hogy kint is hallhatták. A fene egye meg, most lebuktam!
- Ki az? Ki van bent?- rikácsolta Taylor. Gyorsan letettem a puffra képernyővel lefelé a telefonomat és Harry ingei közé bújtam. Legbelülre másztam, így a lábaimat sem láthatta. Kellemeset a hasznossal, mert valószínűleg nem vesz észre és még érzem ezt az illatot is. Hallottam, hogy nyílik a tolóajtó.
- Ez milyen telefon?- vonta kérdőre a pasiját.
- Az enyém. Itt hagytam bent.- felelte. Taylor telefonja csörögni kezdett. Még mindig hisztérikus hangulatban felvette azt és beszélt a vonal másik végén lévő személlyel.
- Édes, szívesen maradnék még veled, de most lépnem kell. Szia.- hajolt közel, meg akarta csókolni, de Harry leállította.
- Ne! Ne csókolj meg. Beteg vagyok, még elkapnád a végén.- ferdített.- Egy ölelés helyette?- alkudozott. Hallottam a lépteket halkulni, majd eltűnni. A szekrényben állva levettem a vállfáról egy kockás inget, felvettem és az ujját 3/4-ig feltűrtem. Egész jól nézhetett ki. Újra lépteket hallottam. - Tori, bújj elő, már lelépett!- mondta, gyanítom mosolyogva.
- Lenyúltam az ingedet- mosolyogtam rá, ő pedig megfogta a csuklómat és magához rántott.
- Nagyon jól áll.- suttogta majd megcsókolt. Könnyedén megemelt, lábaimat a dereka köré kulcsoltam, ő pedig kivitt a gardróbból. Letett a hatalmas ágya közepére.Karjaival a fejem mellett támaszkodott, a nyakában lévő nyakláncok felém lógtak. A három lánc közül az egyik a pólójába volt tűrve. Kivette a nyakából és a tenyerembe adta.- Ismerős ez a gyűrű?- dörmögte miközben a medálként használt gyűrűt néztem. Természetesen ismerős volt. Ez az a gyűrű amit a kezébe adtam mielőtt leléptem, azzal az utasítással, hogy adja oda Taylornak. De nem tette. Valószínűleg látszott rajtam, min jár az agyam.
- Soha, senkinek sem adtam oda. Ez a tiéd volt és még mindig az.- mosolygott. Nyakláncostól felhúztam az ujjamra és nézegettem egy ideig az egyszerű, vastag ezüstgyűrűt majd levettem a láncról és úgy húztam vissza. Harry felhúzódott az ágy felső sarkába és hívott engem is. Az ölében ülve nézegettem az ujjamat.
- Annyira szép ez a gyűrű. Egyszerű, de nagyon szép.- mosolyogtam rá.
- Illik hozzád, te is olyan vagy mint ez. Ahhoz, hogy szép legyél, nincs szükséged rengeteg cicomára.- óvatosan megfogta a kezemet, a szájához emelte és egy apró puszit hagyott rajta. Órákig ültünk így. Rengeteg témánk volt. Fél év túl hosszú szünet.
- Nem érdekel Seth, sem Taylor. Szeretlek és veled akarok lenni!- ingerülten beszéltem egy idő után.
- Kitalálunk valamit édes, ne aggódj.- nyugtatott majd lágyan homlokon puszilt.
- Olyan jó lenne valahová lelépni egy hétig. Csak te és én.- ábrándoztam. Harry szeme hirtelen felcsillant.
- Te egy zseni vagy, cica! Fogjuk magunkat és Londonba repülünk egy hétre. Valami jó nyugis helyre.- tervezgetett. Ott volt a toppon az ötlet, az biztos. Az ágyon szétterülve tervezgettünk.
- Megjöttünk!- ordította Louis a földszinten.
- Baszd ki Lou, lehet, hogy alszanak!- röhögött Liam.
- Szerintem tutira ébren vannak.-mondta Lexi. Túlságosan ismer engem. Vagy csak látta az arcomat, amikor a pusziosztogatásnál Harry következett. 
- Én azt mondom, nézzük meg.- vetette fel Zayn. Tisztán hallottuk, hogy jönnek, de nem zavartattuk magunkat. Harry vállán pihentettem a fejemet míg ő átkarolva engem összekulcsolta ujjait. Kicsit feljebb másztam és a nyaka hajlatához nyomtam a homlokomat. Apró puszikkal leptem el kidomborodó kulcscsontját. Halkan szuszogott a fülembe.
- Na most lebuktatok!- kiáltotta el magát Niall amint beléptek a szobába. 
- Mit hoztok mentségetekre, rosszaságok?- dorgált minket Lou, de kiesett a szerepéből és hangosan felröhögött.
- Mi? Ez nem Taylor? Hé, te sokkal szebb vagy mint ő!- mosolygott rám Harry. Egy apró mosollyal megköszöntem a bókot. A hátamra fordultam így láttam a többieket is. 
- Na akkor most, hogy lesz tovább?- kérdezte Lexi miközben felnézett az őt éppen átkaroló barátjára.
- Passzolok.- mondta Zayn. Niall szomorúan bólogatott. Liam a vállát rángatta. 
- M már kitaláltunk valamit..- jegyeztem meg óvatosan.- Harry?- kértem meg, hogy ismertesse a tervet. 
- Szóval. Leléptek egy hétre kettesben.- foglalta össze Louis a hallottakat.- De ezzel mi lesz megoldva?- kiáltott ránk. 
- Arra majd lesz gondunk.- mosolyogtam körbe Harry ölelésében.
- Na, magatokra hagyunk titeket, tervezgessetek tubicák.- röhögött Liam és kiterelte a többieket a szobából, majd ő is kiment, végül ránk csukta az ajtót.
- Basszus, milyen meleg van itt bent.-állapította meg Harry majd egy gyors mozdulattal lekapta a pólóját. A dolog vége az lett, hogy rajta csak egy boxer maradt, rajtam pedig a toppom és a bugyim. Becsszó! Ezek reggelig mind maradtak rajtunk! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése